Az RMF24 lengyel hírportál értesülései szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ukrán élelmiszerekre és mezőgazdasági alapanyagokra 2022-ben átmenetileg bevezetett vám- és kvótamentességet, helyette egy új, szigorúbb és igazságosabb szabályrendszer bevezetését tervezi. Ezzel lényegében beváltja az intézkedés ellen joggal és hevesen tiltakozó európai gazdáknak tett ígéretét.
Az Európai Unió 2022-ben, az orosz–ukrán háború kirobbanása után biztosított átmeneti vám- és kvótamentességet az ukrán élelmiszerekre és alapanyagokra vonatkozóan, s ráadásul még úgynevezett szolidaritási folyosók is segítették az ukrán tranzitot a szárazföldi útvonalakon keresztül.
Ennek az intézkedésnek főként a kelet-európai tagországok gazdái váltak nagyon komoly veszteseivé, ugyanis a kétséges minőségű, a szigorú európai élelmiszer-biztonsági szabályoknak messze nem megfelelő ukrán termények elárasztották az európai piacot. Az európai árak zuhantak, miközben az uniós gazdák termelési, energiaköltségei a háború következtében jócskán megemelkedtek.
Christophe Hansen európai mezőgazdasági biztos, valamint a tagállamok agrárminisztereinek jelentős része is egyetértett abban, hogy véget kell vetni az Ukrajnával szembeni különleges bánásmódnak.
Az EU jelenlegi szabadkereskedelmi rendszerét már frissítették egy automatikus védintézkedési mechanizmussal az olyan érzékeny ágazatokra vonatkozóan, mint a tojás, a baromfi, a cukor, a zab, a kukorica, a hántolt gabona és a méz. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia pedig emellett különleges védelmet kért az ukrán árukkal szemben, amelyek dömpingje a háború kitörését követően súlyos károkat okozott a belföldi termelők és a gazdaság számára.
Most már csak az a kérdés, hogy az uniós gazdákat hátrányos helyzetbe hozó kedvezményekről, a korábbinál alacsonyabb szállítási költségekről és a jóval magasabb profittól elesni látszó nemzetközi hátterű ukrán multinacionális agrárcégek, melyek jelentős brüsszeli befolyással rendelkeznek, milyen ellenlépéseket tesznek majd kiváltságos helyzetük megtartása érdekében.
A brüsszeli döntéshozók között pedig sajnos még mindig vannak a lobbitevékenység iránt „megértést tanúsító”, meggyőzhető vezetők, akik hajlamosak a tagországok érdekeit veszélyeztető döntéseket hozni.
(NZS/Felvidék.ma)
