Elismerte Emmanuel Macron francia elnök, hogy Franciaország számára az európai béke nem prioritás – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökre virradóra a Telegram-csatornáján.
Zaharova a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról.
„A legmeglepőbb dolog az, hogy egy új francia nagykövet készül hozzánk. A minap arról beszélt, hogy szeretné fejleszteni a kapcsolatokat hazánkkal. Ma viszont az elnöke, Macron elismerte, hogy Franciaország számára nem prioritás az európai béke, hogy pacifikálni fogják Oroszországot, és így tovább, ugyanebben a hangnemben. Tehát miért jön hozzánk a francia nagykövet, szeretném még egyszer tisztázni?” – írta Zaharova.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy
a francia elnök a sajátjáról, mint Európa legerősebb hadseregéről beszélt, a külügyi szóvivő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ezzel nem értene egyet.
A francia elnök szerda esti beszédével kapcsolatban Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi hálózaton Macront Micronnak nevezte. Azt írta:
„Macron azt is mondta, hogy Oroszország most és az elkövetkező években fenyegetést jelent Franciaországra és általában Európára nézve. Maga Micron azonban nem jelent nagy fenyegetést. Legkésőbb 2027. május 14-én végleg eltűnik. És nem fog hiányozni”. (Macron államfői mandátuma 2027-ben jár le.)
Talán európai katonák is mehetnek Ukrajnába
Az ukrajnai béke szavatolása a francia elnök szerint „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”. Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
„Nem harcolni mennének, nem mennének a frontvonalba harcolni, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását”
– mondta.
Emmanuel Macron beszédében lényegében felmondta a jól ismert brüsszelita narratívát, melyet az EU vezetése egyfajta mantraként ismételget azóta, hogy Donald Trump nagyon is konkrét lépéseket tett a valós béke érdekében (legutóbb például a helyére tette a követelőzésben és arcátlanságban évek óta határokat nem ismerő Zelenszkij elnököt).
Macron azonban természetesen nem elégedhet meg ennyivel – hiszen Franciaország mindig is szerette többnek látni magát a világpolitika színpadán, mint ami a valós súlya. Így tehát
ismét belengette a nukleáris bunkósbotot: kijelentette, hogy „stratégiai vitát kíván nyitni” „a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára”,
de annak bevetéséről a döntés továbbra is a francia elnök hatáskörében maradna.
„A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszolva úgy döntöttem, hogy stratégiai vitát kezdeményezek arról, hogy elrettentő fegyverünkkel megvédjük szövetségeseinket az európai kontinensen” – mondta Macron.
Eközben a világ azon felén, ahol a tényleges döntéseket hozzák…
Az amerikai–ukrán és amerikai–orosz árnyékdiplomáciai lépések részleteiről egyeztetett telefonon az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és az ukrán nemzetbiztonsági tanácsadó. Erről Michael Waltz, Donald Trump tanácsadója számolt be szerdán egy interjúban.
Michael Waltz a CBS televíziónak elmondta, hogy ukrán kollégájával a delegációk összetételéről, valamint időpontról és helyszínről is beszéltek. Az amerikai illetékes utalt arra, hogy az árnyékdiplomácia keretében
külön zajlanának amerikai–ukrán és amerikai–orosz megbeszélések, amelyek elvezetnének egy közös találkozóhoz, és végső soron ahhoz, amire Donald Trump ígéretet tett, vagyis a háború lezárásához.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az Ukrajna számára nyújtott amerikai katonai támogatás befagyasztásáról szólva elmondta, hogy az adminisztráció szünetelteti, értékeli és áttekinti az amerikai–ukrán biztonsági viszonyrendszer minden elemét, ideértve az ukrán hadseregnek nyújtott hírszerzési információk eljuttatását.
Michael Waltz megjegyezte, hogy kemény és nehéz tárgyalásokat folytattak az ukrán féllel, és utalva Volodimir Zelenszkij múlt pénteki, félbeszakadt fehér házi látogatására, úgy fogalmazott, hogy
az ukrán elnök Washingtonban ahhoz volt hozzászokva, hogy azt hallja, olyan mennyiségben és olyan hosszan kapja a támogatást, ameddig csak akarja egy meg nem határozott végpontig, és egy rosszul meghatározott sikerig.
„Fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy ennek a háborúnak még hónapokon és éveken keresztül kell-e folytatódnia” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, hozzátéve, hogy a britek segítőkészek voltak abban, hogy segítsenek megértetni Volodimir Zelenszkijjel azt, hogy a háborúnak véget kell vetni.
John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szintén szerdán a Fox Business televíziónak megerősítette az ukrajnai katonai támogatások felfüggesztéséről hozott döntést, aminek hátteréről azt mondta, hogy
Donald Trumpban felvetődött az a valós kérdés, hogy Zelenszkij elnök egyáltalán elkötelezett-e a békefolyamat mellett.
A CIA vezetője szerint a katonai és hírszerzési támogatást illető felfüggesztés vezetett el Volodimir Zelenszkij keddi, Donald Trumpnak küldött leveléhez, amiben a béke érdekében tett lépések felújítása mellett kötelezte el magát. John Ratcliffe egyben reményét fejezte ki, hogy a támogatások szüneteltetéséről hozott amerikai döntést is feloldhatják hamarosan.
szd/MTI/Felvidék.ma
