Új szavazási kulcs és új kisebbségi kormánybiztos – ezt szeretnék a kisebbségi kormánytanács magyar, roma és ruszin képviselői. Miroslav Lajčák külügyminiszter megígérte, hogy a közeljövőben tárgyalásokat folytat a kérdésben Robert Fico kormányfővel. Konkrét nevet egyelőre azonban nem kívánt elárulni.
A kisebbségi kormánytanácsnak 13 kisebbség képviselői a tagjai. A. Nagy László (Most-Híd) tavalyi távozása óta a kisebbségi kormánybiztosi tisztségből a hivatalt Mária Jedličková vezeti, aki előzőleg a Kormányhivatal projektmenedzsere volt.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint Jedličková és a bizottság ténykedése is azt mutatja, hogy a káosz elviselhetetlen a hivatalban, és hosszútávon romboló hatással van a kisebbségek tevékenységére. Tokár szerint a Kerekasztalnak nincs saját jelöltje a kisebbségi kormánybiztosi posztra, és nem is elsődleges céljuk, hogy magyar legyen az illető.
A Pravda értesülései szerint némely kisebb létszámú kisebbség bizottságbeli képviselője levelet írtak Lajčáknak, amelyben ennek éppen az ellenkezőjét javasolják, azaz Jedličkovát szeretnék továbbra is kormánybiztosnak.
A külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója, Peter Susko megerősítette, hogy a miniszter a napokban valóban tanácskozik majd a kormányfővel a kisebbségi kormánybiztosi poszt betöltését illetően. „Korai lenne még konkrét nevekről beszélni, nyilvánvaló azonban, hogy ezt a tisztséget olyan embernek kell betöltenie, aki szakembernek számít a kisebbségi jogok és a kisebbségek helyzete terén Szlovákiában” – fogalmazott Susko.
A három legnagyobb kisebbség képviselői nagyobb befolyást szeretnének a bizottságban is. A szavazási kulcsot tavaly novemberben változtatták meg, ennek értelmében minden kisebbség egyetlen szavazati joggal rendelkezik, tekintet nélkül a nagyságára. Azelőtt minden tagnak volt szavazati joga, s a bizottság összetétele tükrözte a kisebbségek nagyságát is, például a magyar közösségnek 5 tagja és 5 szavazata volt a bizottságban, a cseheknek meg kettő.
„Nem tartjuk igazságosnak, hogy az a kisebbség, amelyhez mintegy 700 ember tartozik, ugyanannyi szavazattal rendelkezzen, mint az, amelyikhez mondjuk, 450 ezer. Erre a változtatásra a legnépesebb kisebbségek fizettek rá – azaz a magyar, a roma és a ruszin” – jelentette ki Peter Medviď, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának szóvivője. Medviď szerint az lenne igazságos, ha az egyes kisebbségek szavazati száma tükrözné az adott kisebbséghez tartozók számát is.
A roma és a magyar képviselők szerint a nagyobb létszámú kisebbségek prioritásai mások, mint a kisebbeké. Ha minden kisebbségnek csak egy szavazata lesz, a kisebb létszámú kisebbségek képviselői leszavazhatják a nagyobbakat. Mint mondták, a legfontosabb, hogy minden kisebbség elégedett legyen, mivel valóban nem a kevésbé népes kisebbségek diszkriminálásáról van szó.
Tokár szerint létezik kompromisszum, ha elfogadják a bizottság új statútumát, amivel a roma kisebbség képviselője, Agnes Horváthová is egyetértett.
Ám a kevésbé népes kisebbségek nem látják ilyen drámaian a helyzetet. „A kormány tanácsadó testületéről van szó, s mi úgy véljük, hogy valamennyi kisebbségnek egy-egy szavazattal kell rendelkeznie” – fogalmazott Dagmar Takácsová, a kassai Cseh Egyesületből. Az egyesület levelet is írt Lajčáknak, amelyben kifejtették, hogy a bizottság tevékenységét problémamentesnek látják.
A szavazással kapcsolatos változásokat maga a bizottság hagyta jóvá. Lajčák a tiltakozó kisebbségek képviselőinek megígérte, hogy létrehoz egy munkacsoportot, amely megoldást keres a bizottság statútumának esetleges módosítására. Javaslatokat a változtatásra a bizottság tagjai indítványozhatnak.
Pravda nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44016,41172,40943″}
