Harminc évvel ezelőtt, 1995. július 2-án, Kassán II. János Pál pápa szentté avatta a kassai vértanúkat. Ezzel az egyház a három pap vértanúságával tanúsított hitbeli bátorsága előtt tisztelgett.
Kassán és Szepsiben emléktáblák őrzik az eseményeket, szeptemberben pedig rendszeres misék zajlanak, amelyek során az évforduló napján újra felelevenítik a történteket.
A vértanúk példája a megbékélés, a nemzeti összetartozás és a hit szilárdságának jelképe, amely ma is aktuális üzenetet hordoz.
Kassán, a Fő utca 67-es szám alatt, a magyar főkonzulátus homlokzatán bronz domborműves emléktábla áll, melyet 1995. július 2-án avattak fel. Szepsiben, az oltár melletti emléktábla 2019-ből emlékeztet a történésekre. Ugyanebben az évben Kassán arcrekonstrukciós kiállítást rendeztek, ahol a koponyaereklyék alapján rekonstruálták a vértanúk arcát.
1619-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjáratot indított a Habsburgok ellen a katolikus ellenreformáció egyre erőteljesebb nyomása és a protestánsok üldözése miatt. A 30 éves háború (1618–1648) egy szélesebb európai protestáns–katolikus összecsapássá vált, és Rákóczi a protestáns oldalon állt, célja pedig Magyarország és Erdély egyesítése volt, melyhez stratégiai jelentőségű város volt Kassa.
1619 szeptemberében Rákóczi György hajdúi elfoglalták Kassát.
A városban maradt három katolikus pap — Kőrösi Márk, Pongrácz István és Grodecz Menyhért — hűek maradtak hitükhöz, és nem voltak hajlandók áttérni a kálvinizmusra.
- Pongrácz István (1582 körül–1619) erdélyi nemesi családból származó jezsuita pap volt.
- Grodecz Menyhért (1582 körül–1619) sziléziai jezsuita.
- Kőrösi Márk (1588–1619) horvát származású esztergomi kanonok, aki jezsuitákkal együtt dolgozott Kassán.
A lelkiatyák a katolikus hívek támogatására maradtak a városban, és amikor a hajdúk elvárták tőlük a hit megtagadását, egyhangúlag visszautasították azt. 1619. szeptember 7-én kegyetlen kínzások után a hajdúk önkényesen — Rákóczi György tudta nélkül, de az ő zászlaja alatt — lefejezték őket. Testüket egy szennygödörbe dobták, majd pár hónappal később egy hívő asszony temette el.
A boldoggá avatás már 1628-ban megkezdődött I. Pázmány Péter kezdeményezésére, és X. Piusz pápa 1905. január 15-én engedélyezte, hogy tiszteletük nyilvános legyen. A szentté avatásra 1995. július 2-án került sor, II. János Pál pápa részvételével, egy nagyszabású szabadtéri szentmisén Kassán, az egykori reptér közelében.
Több mint 400 év távlatából is példaként szolgálnak a hitben való szilárdságra és az egyház iránti hűségre nehéz körülmények között.
Az esetnek ökumenikus jelentősége is van, hiszen II. János Pál pápa hangsúlyozta: minden felekezet mártírjai tiszteletet érdemelnek.
Történelmi források szerint Rákóczi György nem helyeselte a gyilkosságot, és később sem ismételte meg az efféle brutalitást. Valószínűleg politikai hibának tartotta, mert ezzel a katolikus lakosságot is maga ellen fordította.
A kassai vértanúk emlékezete ma is élő hagyaték: három nemzet közös szentjei, a hit, az emberi méltóság és a történelmi megbékélés örök tanúi.
romkat.ro, kozterkep.hu, magyarkurir.hu/Open AI/Felvidék.ma
