A szlovák kormány nem támogatja a levegőszennyezés elleni védelemben az EU javaslatait, mert azok – mint azt Robert Fico kijelentette – a jégkorszakba való visszatérésnek minősíthetők.
Kétségtelen, a szlovák kormányfő nagy harcba fogott az U. S. Steel és a zólyombrézói Vasgyár érdekében. Mint egy igazi korunkbeli Szent György: meg akarja védelmezni a szende szüzet – esetünkben a vasgyárat – és felveszi a harcot a sárkánnyal, vagyis Brüsszellel, mely szerinte nem diktálhat országának. Ez akár egy szép romantikus történet, lovagi torna is lehetne. A feltételes mód azonban indokolt, hiszen korántsem fekete-fehér a kép.
Egy kis vasgyári történet
Történetünk – mégha Fico úgy is fogalmazott – nem a jégkorszakban kezdődött, hanem a második világháború után, amikor a kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban az elvtársak úgy vélték, Szlovákia egyetlen alapvető problémája az iparosítás. S ez majd megoldja a szlovákok minden gondját. Neki is fogtak. Kassára hozták a vasgyárat. Oda, ahol kokszolható szén és vasérc sem található. A kokszot Osztravából szállították. Légvonalban ez potom 250 km. A vasárcet Krivoj Rogból, vagyis Krivij Rihból kell szállítani. Ez légvonalban potom 1150 km-re fekszik Kassától. Azonban ezt még fel kellett dolgozni, így a szállított anyag jelentős részre a Nagyida melletti hányóra kerül. Tehát már a szállítási költségek sem elhanyagolható tételt jelentenek. Igaz, valami kevés vasárcet a Szepes-Gömöri-érchegység alsósajói bányája is nyújt.
Viszont a Kassáig megépített széles nyomtávú vasút a szovjet hadsereg számára is jelentős előnyt jelentett. S érdemes arra is figyelmeztetni: Krivij Rih – Ukrajna „várt” szakadásakor – minden bizonnyal az orosz befolyási övezet része lesz…
A vasgyár Kassára való telepítése egy másik, rejtett, ám nem nagyon takargatott célt szolgált: a város etnikai képének megváltoztatását. Ez valóban megtörtént. A város 1965-ig őrizte magyar jellegét, a fokozatosan beáramló új lakosok, munkások és szakemberek következtében azonban erre már esélye sem lehetett. A lakosság száma 1950-ben 62.000 fölött volt, 1965-re 80.000-re duzzadt. A gyár létesítését, melynek érdekében csaknem 800 ha szántóföldet áldoztak föl, „pártunk és kormányunk” 1958-ban határozta el. A gyárban 1965-ben gyújtották be az első magaskohót, 1975-ben közel 23.000 alkalmazottat foglalkoztatott. Kassa lakossága pedig fokozatosan nőtt, mára 240.000 főt számlál.
Az alkalmazottak családtagjaikkal együtt hozzávetőlegesen 80.000 érintett személyt jelentett. A mindenkori kormánynak tehát „különös” érdeke fűződik ahhoz, hogy az üzem ne szűnjön meg.
1992-ben a vasgyárat is „utolérte” a privatizáció. Mečiarnak köszönhetően a Rezes családnak sikerült megkaparintania az üzemet. A cég azonban a Rezes irányítása alatt majdnem tönkrement. Gabriel Eichler 1999-ben vette át az irányítást. A pozsonyi születésű pénzember 1968-ban emigrált az Egyesült Államokba. Ma milliárdosnak számít. A vasgyárat az ő távozása után vásárolta meg 2000-ben a U. S. Steel. Az elmúlt négy év alatt többször fontolgatták, hogy eladják, de a szlovák kormányzat kedvezményeket adott és így az amerikaiak maradtak. Ma az alkalmazottak száma 10.500 körül mozog. Tehát az egykori foglalkoztatottak száma a felére csökkent. Az üzem nagyjából 4,5 millió tonna acélt termel évente. De csak addig fog működni és munkát adni, míg versenyképes tud maradni. Vagyis haszonnal tud termelni. A szigorodó környezetvédő szabályok viszont ezt veszélyeztetik. Amint a kedvező konstelláció megszűnik, veszi a sátorfáját és odébb áll. Ekkor pedig jelentős szociális feszültség alakul ki a régióban. Ezt pedig minden kormány el akarja kerülni. Danaidák ajándéka tehát ez az üzem.
Tiszta levegőt
A környezetvédelemmel a gyár alapításánál nem sokat törődtek. A szocializmus korszakában csupán kósza híreket lehetett hallani a szennyezésről. Majd a rendszerváltás után több felmérés készült, melyek szerint a környék lakosságának vérében magas kobalt és nehézfém-koncentrációt találtak. Kassának az a szerencséje, hogy több mint száz esztendeje óriási vihar tombolt a városban, amely „kitépett” egy erdőt és így gyakorta tisztítja a híres kassai szél a levegőt. Az is kedvező, hogy északi az uralkodó szélirány, ám ez csak a városnak jó. A délebbre fekvő területeket és Magyarország egyes területeit károsan érinti.
Az acélgyártással kapcsolatos légszennyezés esetében több összetevővel kell számolni, a mérges gázokkal (elsősorban szénmonoxid és kén oxidjai), azután a széndioxiddal, mely ugyan nem mérgező, de jelentős szerepet játszik a globális felmelegedésben, veszélyesek azonban a levegőbe jutó finom részecskéi, melyek légúti megbetegedéseket, sőt rákot okoznak. Ezek aeroszol formájában jutnak a légutakba. Az acélgyártás komoly anyagi károkkal is jár, melyekkel általában nem számolnak: a gyógyításra, gyógyszerfogyasztásra és műemlékek károsodására gondolok itt elsősorban.
Így nem véletlen, hogy nemcsak az országok, hanem nemzetközi szervezetek is komoly hangsúlyt fordítanak a légszennyezés csökkentésére. Az Európai Bizottság tavaly decemberben közleményben mutatta be az EU jövőbeli levegőminőségi stratégiáját. „A Tiszta Levegőt Európának” program ugyan központba állítja az egészséget, de nem határoz meg ütemtervet annak elérésére. Most azonban az EU csúcstalálkozót kíván tartani a kérdésben, mely meghatározná a légszennyezés elleni védelem stratégiáját 2030-ig. Ez viszont ütközik a szlovákiai acélgyártók konkurenciakészségének fokozásával és a szlovák kormány érdekeivel is, mivel az 1990-es szinthez képest 40%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Legalábbis ezt nyilatkozta Róbert Fico március 2-ai, szombati látogatása után a kassai U. S. Steelnél, ahol George Babcok elnökkel tárgyalt.
A gyártó részéről ez újabb beruházásokat kíván. Pl. szűrőberendezések beiktatását, vagy vegyi eljárások alkalmazását, melyek megkötik a káros anyagokat. Ez pedig csökkenti a hasznot, illetve növeli a kiadásokat.
Ezt a javaslatot az Európai Parlament környezetvédelmi és iparpolitikai szakbizottsága szavazta meg. A két szakbizottság tagjai emellett azt szeretnék, ha az EU kötelezően 30%-os megújuló energia célt vállalna az energia végfogyasztás keretén belül, valamint 40%-kal javítaná az energiahatékonyságot 2030-ig. A képviselőket megosztotta ez a terv. Egy részük szerint, a nagyravágyó kibocsátás-csökkentési célok az európai ipar versenyképességére gyakorolnának hátrányos hatást. Magyarán: beruházások és munkahelyek veszhetnek el. Irónia az egészben, hogy Fico politikai baloldali szövetségesei támogatják elsősorban ezeket a nagystílű irányszámokat.
Egészség vagy bevétel?
Nagy-Britannia, és nem hivatalosan az EU több közép- és kelet-európai tagállama, Magyarországot is beleértve, csak egyetlen globális kibocsátás-csökkentési tervet támogat. A megújuló részarányt nem tudják vállalni. Ez szerintük olcsóbb lenne, és nagyobb mozgásteret tenne lehetővé ezen a téren.
Fico kijelentette: „Néhányszor már jeleztük, nem érthetünk egyet azokkal a célokkal, melyet az Európai Bizottság javasol elérni ebben a stratégiai dokumentumban. Mi nem azért vívtuk meg a sikeres párharcot közösen a kassai U. S. Stellel, hogy ez a jelentős üzem Kassán maradjon, hogy most egyetértsünk egy olyan dokumentummal, mely visszavisz bennünket a jégkorszakba.”
A kormányfő szerint „a brüsszeli hivatalnokok nem diktálhatnak nekünk különféle számokat, melyek ellentétben állnak az európai realitással.” Azt is elárulta, hogy a V 4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország), valamint Románia és Bulgária álláspontja egyezik az övével.
Nem egyszerű a helyzet, mert a kormánynak elsősorban a lakosság egészségét kellene védenie, ami a légkörbe kibocsátott szennyező anyagok radikális csökkentését kívánná meg. A másik serpenyőben viszont a pénz csilingel, melyről nagyon nehéz lemondani. A mérlegelésnél rendszerint nem veszik figyelembe a környezet-szennyezés által okozott egészségügyi és egyéb, fentebb említett károkat, így azok a gazdasági mutatókat papiroson nem befolyásolják. Ellenkező esetben nem biztos, hogy a mérleg ilyen kedvező lenne. Viszont ezek az anyagi terhek a gyártót szinte egyáltalán nem terhelik. Ezt tehát mi finanszírozzuk!
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38702,36669,36553,15323,13484,9945,17306,19104,4490″}
