Leállíthatja Brüsszel az európai uniós források merítését Szlovákia számára, ám Ľubomír Vážny beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint korai lenne még erről beszélni. Vážny a szlovák rádió Szombati párbeszédek c. vitaműsorában nem zárta ki, hogy az Európai Bizottság által végzett audittal összefüggésben megvan az uniós források leállításának a veszélye.
Szlovákia az Európai Unióba való belépése óta több mint 30 ezer projektet valósított meg, amelyeket az unió finanszírozott. Az Európai Bizottság azonban hiányosságra bukkant egy 2012-es szlovákiai, 2,1 milliárdos merítés ellenőrzése során. A Bizottság elsősorban a gazdaságtalan árakat, a közbeszerzés folyamatát, a projektkiválasztást és az értékelést kifogásolta.
Arra a kérdésre, hogy követheti-e mindezt a brüsszeli pénzcsapok elzárása, Vážny azt felelte: „úgy vélem, nem lesz ekkora mértékű a dolog, de ez is lehetséges”. A miniszterelnök-helyettes szerint azonban a merítés esetleges leállítása nem tartana két hónapnál tovább.
Az ilyen fejlemény Vážny szerint következményeket vonna maga után, egy szuszra hozzáfűzte azonban, hogy 2012-ben az uniós alapok merítése még a jobboldali Radičová-kormány feltételei alapján történt, így aztán nem érzi úgy, hogy mindezért ő lenne a felelős.
Vitapartnere, a parlamenti mandátumáról lemondani készülő Andrej Hrnčiar szerint nem kell pánikba esni a pénzforrások elzárásától, de nem is lehet csak legyinteni rá. A képviselő szerint nem igazán lehet véleményt mondani a bizottsági jelentésről, mivel az titkos. Amennyiben sor kerülne a pénzforrások leállítására, Hrnčiar szerint valamelyik kormánytagnak mindenképpen vállalnia kell a felelősséget. „Nem azt mondom, hogy csődöt mondott az ellenőrzés, de az operációs programok beállítása igen. Néha úgy tűnik, mintha felülről alulra történne a dolog, nem pedig fordítva, ahogy történnie kellene. Nem hallgatják meg az önkormányzatokat” – fogalmazott Hrnčiar.
A beszélgetés során szó esett az uniós alapok „lenyúlt” pénzeiről, azaz a korrupció mértékéről is. Arról azonban, hogy összességében mekkora pénzeszközökről lehet szó, megoszlanak a vélemények. Vážny két százalékra becsülte ennek mértékét, az uniós alapokkal foglalkozó szakemberek azonban február folyamán úgy saccolták, az uniós pénzforrásokból eltűnt pénzek mintegy 1,5 milliárd eurót tehetnek ki, a részesedés pedig 20-30 százalékos lehet. Vážny azonban eltúlzottnak tartotta ezt.
Hrnčiar ecsetelt is egy konkrét módszert, ahogyan az uniós pénzekkel kapcsolatos megvesztegetés a gyakorlatban megvalósul. „Vannak cégek, amelyek művileg elhúzzák a közbeszerzést. Nincs is alkalmazottjuk, csak jogászaik vannak, és a pályázni meg építeni kívánó magáncégek pénzére pályáznak” – jelentette ki. A pénzbehajtó társaságok a valódi pályázóktól kapott pénzt fejében azután elállnak a versenytárgyalástól.
dé, Felvidék.ma
