Ki üzletelhet az ivóvízzel, ki exportálhatja a jövőben? Az ellenzék szerint a kormány által elfogadott víztörvény módosítása szűk érdekcsoportoknak kedvez majd, miközben az ivóvíz az állam tulajdona, azaz mindenkié. Ha beindul a vízkivitel, az elsősorban a csallóközi készleteknek lesz köszönhető.
Már lassan közhelynek számít, hogy az ivóvíz jelentősége évről évre felértékelődik, stratégiai anyaggá vált a klímaváltozásnak is köszönhetően. A meleg égöv északra tolódásával elképzelhető, hogy nemcsak a szubtrópusi, de egyes dél- és közép-európai országok is vízbehozatalra szorulnak. S itt lép képbe Szlovákia a maga európai jelentőségű vízkészletével.
Miklós László professzor szerint, hála a Csallóköz alatt meghúzódó kavicságynak, amely tárolja és szűri is a vizet, az ország jelentős vízfelesleggel rendelkezik. „Stratégia jelentőségét viszont akkor tudatosítjuk, ha üzletelni lehet vele”, mondja a környezetvédelmi szakember, aki szerint nem kizárt például, hogy a nem is távoli jövőben például Ausztria keleti részébe, esetleg Bécs ellátására épp a Csallóközből induló vezetéken érkezik a víz.
A kormány a múlt héten fogadta el az idevonatkozó módosítást, amely ki, milyen feltételekkel szállíthat, adhat el vizet külföldre, s az ellenzék máris felhorkant. A várhatóan a parlament következő ülésén napirendre kerülő jogszabály a Nova szerint szűk csoportnak teszi lehetővé a vízzel való üzletelést.
Martin Chren képviselő úgy látja, a legnagyobb gond azzal a paragrafussal van, amely előírja, hogyan, milyen feltételek mellett szerezhető meg a vízexporthoz szükséges licenc. „A vízügyi hatóság a környezetvédelmi minisztériumhoz továbbítja a természetes vagy jogi személy kérelmét, a tárca indokolatlanul 90 napra félbeszakítja az eljárást, s ez alatt az idő alatt lehetőség nyílik a manipulációkra.
A kormány mondja ki a végső döntést, meghatározatlan időn belül”, sorolja aggályait a független honatya, leszögezve, hogy végül 10 évre a szaktárca köti meg a szerződést, s előreláthatólag a hozzá közel álló egyénekkel vagy érdekcsoportokkal. „Az államnak és nem magáncégeknek kellene a vízüzletből profitálnia”, teszi hozzá.
Petra Žiga környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabályban egyáltalán nem vízeladásról, hanem vízvédelemről van szó. Nagy szárazságok idején ugyanis a törvény alapján a kormány meg tudja majd akadályozni a vízexportot.
BA, Felvidék.ma
