A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Lévai és Nagykürtösi Területi Választmánya első alkalommal szervezte meg azt a fórumot, melyen a térség magyar oktatásának égető problémáit vitatták meg. A június 3-án, Ipolyságon megrendezett kistérségi oktatási fórumon – az Ipoly-menti oktatás helyzetéről nevet viselő szakmai találkozón – az Ipoly menti magyar tanintézmények vezetői és pedagógusai, valamint a térség településeinek polgármesterei vettek részt. .
Az előadók között szerepeltek a felvidéki magyar oktatási szakemberek mellett helyi, a régiót vizsgáló szakemberek is.
Amint azt Bugyi István, az Ipolyság önkormányzata mellett működő iskolaügyi és ifjúsági szakbizottság elnöke nyitóbeszédében megjegyezte, a fórumnak köszönhetően reális körképet kaphatunk a térségünkben működő magyar iskolák helyzetéről. „Szükségét érezzük annak, hogy közösen fogjunk össze a probléma megoldása érdekében. A városunk és térségünk oktatásügye így élhetőbe válhat” – hangzott el a nyitóbeszédben.
„2014-ben bekapcsolódtam abba a csapatmunkába, melynek célja az iskolahálózat országos felmérése volt. Az Ipoly-mentét vizsgálva láttam azokat a jelentős problémákat és kihívásokat, melyekkel az itteni iskolák napi szinten találkoznak. Ez sarkallt arra, hogy egy fórum keretén belül teret adjunk a tapasztalatcserére” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Lendvay Tibor, a SZMPSZ Lévai és Nagykürtösi TV alelnöke. Hozzátette: hagyományteremtő céllal szervezték meg ezt a fórumot, ugyanakkor már a kilencvenes évek elejétől több hasonló szakmai összejövetelnek adott otthont a város magyar iskolája.
A fórum első részében a felvidéki magyar oktatásügyet általánosságban érintő témák kerültek terítékre, míg a második részben a régiót specifikusan érintő előadások szerepeltek. A jeles előadók sorát Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója nyitotta meg. Előadásában az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket boncolgatta. Hangsúlyozta: Szlovákiában az oktatás helyzete az utóbbi bő két évtizedben nem javult, sőt több tekintetben rosszabbodott. A közoktatás problematikáit a gyermekek is megérzik, rosszul érzik magukat az iskolákban. Ezt támasztják alá a PISA felmérések eredményei is – fogalmazott a szakember.
„A közoktatás reformjai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a nagy reformok sorra megbuktak. Ezek is bizonyítják, hogy az oktatásügyet nem lehet felülről irányítva megváltoztatni. Kistérségi fórumok segíthetik a hatékony változás beindítását. Ezek a fórumok az összefogáson és együttműködésen alakulhatnak meg” – jelezte Fodor Attila.
Előadásában a magyar oktatásügyet érintő három fő gócpontot vázolt fel. A szlovákiai magyar iskoláknak nincs meg a kellő törvényes hátterük. Az oktatási minisztérium nem ismeri el a szlovákiai magyar oktatásügyet, csupán a kisebbségi tanítási nyelvű oktatást. Felmerült a kérdés: ki felel a szlovákiai magyar oktatás fejlesztéséért? Ehhez nincs meg a kellő intézményesített háttér. A gyerekszám csökkenésével párhuzamosan sok anyanyelvű iskolát tartanak fent a felvidéki magyar önkormányzatok. Ezekben a tanintézményekben a gyereklétszám csökkenéssel küzdenek.
Pék László, a SZMPSZ Országos Elnökségének tagja a szlovákiai magyar iskolahálózat állapotáról szólt. Bemutatta a jelenleg működő hálózat jellemzőit. Kifejtette: az elmúlt időszakban a teljes iskolahálózatot érintő elemzést végeztek. Ennek alapján diagnózist és a cselekvési program lépéseit is megfogalmazták. Jelenleg a közoktatás a tanintézmények gazdasági hatékonyságának növelésére törekszik. Ennek alapja a diáklétszámon alapuló finanszírozási rendszer. A bevezetésre kerülő, osztálylétszámot meghatározó törvény értelmében több mint száz felvidéki magyar iskola lett veszélyeztetett. A 261 oktatási intézmény közül csupán hetven iskolát nem érint a létszámszabályozás. Pék László megjegyezte: az oktatási minisztérium, illetve a helyi önkormányzatok hathatós segítségével menekülhetnek meg a veszélyeztetett iskolák. Egyúttal ő is hangsúlyozta az összefogás fontosságát.
Lendvay Tibor az ipolysági régióról adott helyzetképet. A demográfiai adatok hatással vannak az iskolák számának csökkenésére. Jelezte, folyamatosan csökken a magyar tanulók száma. Az ipolysági körzethez négy teljes szervezettségű iskola tartozik, a palásti, az ipolyszakállosi, illetve a két ipolysági. Emellett három kisiskola tartozik a térséghez. Mint említette: „A magyar közösség csökkenéséhez hozzájárul a fiatalok elvándorlása. Az iskolák megtartása érdekében fontos az oktatás színvonalának a megőrzése, sőt annak emelése. Így válik attraktívvá a szülők számára.”
Molnár Barnabás, az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola igazgatója a Nagykürtösi járás magyar iskoláit vette górcső alá. A járásban öt teljes szervezettségű oktatási intézmény működik, ezek közül kettő közös, magyar-szlovák igazgatású. A legnagyobb létszámú iskolának számító ipolybalogi tanintézménynek is alig 140 tanulója van. A drasztikus csökkenést követően napjainkra állandósult a diáklétszám. Ez részben köszönhető az önkormányzatok családtámogató lépéseinek. Molnár Barnabás példaként hozta fel a lukanényei és az ipolynyéki intézkedéseket.
A régiós helyzetképet követően Albert Sándor oktatási szakember a megoldási lehetőségeket vázolta fel. Kifejtette: régióspecifikus megoldásokat kell találni, ehhez szükséges a kölcsönös konzultáció. Bővebben taglalta a finn és a lengyel modellt. Mindkét esetben kistérségi központi iskolák képezik az alapot. Ehhez járulhatnak az adott településen kihelyezett tagozatok. „Tartsuk meg az iskoláinkat. Összefogva kell a megfelelő dokumentációkat kidolgozni, mindez kistérségi szinten, közös akarattal érhető el a leghatékonyabban” – jegyezte meg előadásában.
Mint Lendvay Tibor a Felvidék.ma-nak elmondta, jövőben szeretnék folytatni a kistérségi oktatási fórumok megrendezését. A tervezett állomások között szerepel Zselíz,ahol a Lévai járás Garam menti térségéről szólnának a szakemberek.
További képek a fórumról megtekinthetőek a Képgalériánkban ITT>>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”43176″}
