„Bevittek” egy pénzügyi és banki tabukat döntögető, a mindennapokat érintő témát a III. Martosi Szabadegyetemre a Légy résen!” címen. A fórum nagyon pörgős, effektív és információ dús volt. A beszélgetést Samu István vezette, beszámolója alább olvasható:
Az előadást és fórumbeszélgetést két blokkra osztottuk, de mindkét blokk összekapcsolódott egy közös szálon, a gazdasági önrendelkezés szálán. Az előadás első felében Horecsnyík Melinda közgazdász és Vitárius Lajos, a Dél-Szlovákiai Közgazdászok Közösségének elnöke fejtette ki véleményét a fiatalok, illetve fiatal vállalkozók nehéz helyzetéről Szlovákiában.
Az előadás második felében Varga Péter, a Gazda PT elnöke; Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet elnöke és Bödők Károly, Kárpát Régió Üzeti Hálózat Zrt. dunaszerdahelyi irodavezetője fejtette ki annak fontosságát, hogyha a társadalmunk megszabadul az egzisztenciális helyzetét érintő veszélyforrásoktól, akkor aktívabbá és kreatívabbá válhatna az értékeink megőrzése kapcsán, amely további lehetőségeket feltételezne a társadalmi kohézió erősítésében, akár a turizmus révén a gazdasági és egzisztenciális erejét kiegyensúlyozottabbá tudná tenni.
A következőkben kitérnék egy kicsit részletesebben az egyes előadásokra.
Horecsnyík Melinda empirikus kutatásainak eredményeként, górcső alá vette azon problémakört, melyet a fiatalok adósságspiráljaként nevezett meg. A számok magukért beszélnek. Dél-Szlovákiában (Kassán, Érsekújvárban, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Léván, Rimaszombatban, Rozsnyón), 3500 megkérdezett közül 3218 válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben, illetve a kérdőív kitöltésének pillanatában valamelyik nem banki hitelintézet szolgáltatását alkalmazza, ez a megkérdezettek 92 %-a. Külön kiemelésre került Komárom, itt az 500 megkérdezettnek 71%-a nyilatkozta ezt. Mindkét esetben több mint 1/3-ánál találkozott Melinda azzal a kijelentéssel, miszerint: „az előző hitel törlesztése” volt a fő indok, itt lép életbe az adósságspirál, egy csapda, melyből nagyon nehéz kikerülni.
A megkérdezettek, több mint 22%-a, illetve Komáromban, több mint 35%-a volt 18 és 29 év közötti. A következő adatnál nyilvánvalóvá válik, hogy sajnos a fiatalok is érintettek az adósrabszolgaságban. Ezen fiatalok 15,5%-a, illetve Komáromban 32,6%-a vallotta azt, hogy már igényelt nem banki hitelt.
Fő problémaként az egyes cégek megtévesztő tevékenységét, sok esetben a teljes mértékű információhiányt jelölték meg okoknak.
Ezen blokk második előadója Vitárius Lajos volt, a Kis- és közepes vállalkozások a Felvidéken című előadásával. Lajos két irányvonalon indult el az első a magánvállalkozók, illetve jogi személyek problémái, a második a munkanélküliség kérdése a régiónkban.
Elsőként térjünk ki a munkanélküliségre, Szlovákia ez EU felé pozitív sugarakat küld, de ez nem így van. A munkanélküliek 2/3-a több mint egy éve munkanélküli, amelyet az állam azzal próbál korrigálni, hogy művileg csökkenti ezt a mutatót. Nem teremt munkahelyeket, a hivatalok nem közvetítenek ki munkaigénylőket munkahelyekre, egyszerű kiregisztrálásról beszélünk. A munkanélküliség a Report of the Slovakia alapján 13%.
A következő problémakör a magánvállalkozókat, illetve jogi személyeket érinti. Szlovákiában 2008-tól 75.000-el csökkent a magánvállalkozók száma, amely 2014-ben már csak 342.000 volt. Mely egy igen meghatározó adata Szlovákiának. A vállalkozó kedvű fiatalok támogatás nélkül nem tudnak majd se munkát vállalni, se vállalkozni. A kormány övön aluli húzása az adólicensz, mely a jogi személyeket sújtja, az ÁFA fizetők, függetlenül a forgalmuktól 960 Eurót, míg azon jogi személyek aki nem áfa fizetők 480 Eurót kell elvezetniük az államkasszába. Megközelítőleg 100 millió Euróról beszélünk, mely a költségvetés 0,65%-a.
A gazdasági autonómia és esetlegesen az ezzel együtt járó önálló régiós adópolitika – fiskális decentralizáció, előmozdíthatná a fentebb felsoroltak korrigálását, valamint közvetlenül megoldódna az adósrabszolgaság kérdése. Természetesen nem csak a magyarok esetében, hanem Dél-Szlovákiában velünk elő szlovák életében is, hiszen ez együttesen érinti az elmaradott déli régiókban élőket.
Az előadás második blokkjában Varga Péter, Huszár László és Bödők Károly fejtette ki annak fontosságát, mennyire lényegre törő a nemzeti értékeink gyűjtése, ill. megőrzése, ide tartoznak a néphagyományaink, szellemi nagyjaink értékei, gasztronómia stb, egy felvidéki értéktár létrehozása.
A Csemadok egyes alapszervezetei 1949-óta kemény munkát fektettek a tájjellegű értékek összegyűjtésére. 2006-ban a digitalizációnak köszönhetően több mint 1800 található meg az adatbázisban, igaz ez csak töredéke a 200000 népdalnak, mellyel nemzetünk rendelkezik.
Itt nagy hangsúlyt fektetnének a fiatalok bevonására, kiemelve a Via Novát, mert sikereket szeretnének elérni a Felvidéki Hungarikum Mozgalmat illetően. Meg kell ismertetni és szerettetni a fiatalokat az értékeinkkel, mint pl. a gútai kattancs, vagy a pozsonyi kifli, mivel a szolgáltató szférában a saját specifikus kultúránkra építkező kulturális és agro turizmus kitörési pontot eredményezhetne a jövő generációja számára.
Ha ezt mind sikerül egyensúlyba állítani, akkor egy jó kondícióba kerülve, gazdasági és lelki értelemben megalapozott lesz az önigazgatás gyakorlati megvalósítása.
Samu István, Felvidék.ma
A szerző az MKP Országos Elnökségének a tagja
Fotó: Szalai Erika {iarelatednews articleid=”43918,42937,39699″}
