Horvátjárfalu felől érkezve Oroszvár felé feltűnhet az utazónak, hogy az elmúlt pár évben egy kis lakópark nőt ki a valamikori gyümölcsös helyén. A település vezetői gondoltak egy merészet és sok településsel ellentétben az új utcák elnevezésekor nem a kis növényhatározót ütötték fel, hanem a településen hosszú évek óta folyó régészeti ásatásban résztvevő már elhunyt szakemberekről nevezték el.
A régi térképeken Téglaszín dűlőként jegyzet részen 2012-ben négy utcát neveztek el a településen dolgozó régészekről és epigráfusokról. Így kapott utcát Ľudmila Kraskovská, Ján Dekan, Radoslav Hošek és Sőtér Ágost. Az elmúlt három év alatt további két utca létesült, amelyeket Vojtech
Ondrouch és Radnóti Aladár után készülnek elnevezni.
De kik is voltak ezek a szakemberek felteheti a kérdést a kedves olvasó. Hát haladjunk szépen sorban.
Elsőként Sőtér Ágost (1837-1905) nevét kell megemlítenünk. Végzettségét tekintve jogász, amatőr régész. Az 1882-ben megalakult Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet első elnöke. Oroszvár területén elsőként már 1888-ban végzett régészeti ásatást, amiből nagy számban kerültek elő római leletek. Később ezen ásatást továbbiak követték.
A sorban a most utcát kapó Radnóti Aladár (1913-1972) következik, aki a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként az 1940-es években folytatott kutatásokat a település területén. 1938-ban Pannóniai római bronzedények című munkájával szerzett doktori címet. 1938-tól 1957-ig a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként dolgozott. 1957-ben elhagyta Magyarországot és Bajorországban telepedett le. 1959-től az augsburgi múzeum munkatársaként dolgozott. 1962-től a frankfurti egyetemen az ókortörténeti segédtudományok oktatásában vett részt.
A szintén most utcát kapó Vojtech Ondrouch (1891-1963) Gerulata lokalizálásával foglalkozott. Alapműnek tekinthető az 1938-ban megjelent Limes Romanus na Slovensku című kötete, amelybe összegyűjtötte az összes addig ismert római leletet az akkori Szlovákia területéről. A kötetben nem szerepelnek oroszvári leletek, mivel a települést Horvátjárfaluval és Dunacsúnnyal együtt csak 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához. Szintén alapműnek tekinthetők az általa jegyzet ipolyviski dénár leletről, a gazdag római kori sírokról és kelta, antik és bizánci érmekről írt könyvei.
1947 után a településen Ľudmila Kraskovská (1904-1999) végzett ásatásokat. A nemrég elhunyt Magda Pichlerová-val közösen hosszú évekig kutatták Oroszvár római emlékeit. Vezetésük alatt került feltárásra az I. és a II. római temető, amelyet monográfiában publikáltak is.
1965-ben Ľudmila Kraskovská-tól a stafétát Ján Dekan (1919-2007) vette át. Ján Dekan nevéhez Oroszvár kivételével még Dévény és az ott folytatott ásatások köthetők.
Radoslav Hošek (1922-2005) cseh epigráfus nevéhez fűződik az Oroszváron talált római feliratos emlékek megfejtése és publikálása.
Ha további utcák létesülnének sajnos a névadóknak nem kell sokat gondolkozniuk, mivel 2014 őszén hunyt el Magda Pichlerová, aki hosszú évekig kutatta Oroszvár múltját.
Mathédesz Lajos, Felvidék.ma
Fotó: hansagimuzeum.hu
