A földrajzi nevek kapcsán rendkívül éles vita volt a parlamentben, sőt elutasító felszólalások is elhangoztak, de végül a képviselők nagy többséggel jóváhagyták a javaslatot.
Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártjának képviselőjét a Pátria Rádió Napi Krónikájában kérdezték a szerdai szavazás eredményéről.
– Jó kompromisszumnak tartja a most elfogadott törvénymódosítást a Magyar Koalíció Pártja?
– Az eredménytől nem vagyunk teljesen boldogok, mert azt szerettük volna, ha a Kereszténydemokrata Mozgalom kompromisszumos javaslata kerül elfogadásra. Elszomorító az, hogy csak négy szavazaton múlott, hogy nem arra szavaztak. Viszont nem engedhettük meg magunknak, hogy nem szavazzuk meg a Paška-féle javaslatot. A hibridtankönyvek ugyanis megjelentek és sajnos a köztársasági elnök is megvédte őket. Az oktatási miniszter, Ján Mikolaj és a miniszterelnök-helyettes, Dušan Čaplovič még azt a gondolatot sem engedték meg, hogy a földrajzi nevek először magyarul legyenek feltüntetve. Ezt, amit most elfogadott a parlament, előrelépésnek tartjuk. Számunkra a garancia abban van, hogy a törvénybe bekerült az, hogy abból kell kiindulni, ahogyan 2002 és 2006 között a tankönyvekben megjelentek a földrajzi nevek. Erre lehet és kell is hivatkozni. Ami benne rossz, arra viszont most nem reagáltunk, mert amikor kormányon voltunk, akkor sem emeltünk ellene kifogást. Most egy ilyen kormánykoalíció és parlamenti összetétel mellett szinte lehetetlenség.
– Paška javaslata kimondja, hogy a 2002-2006-os gyakorlatnak megfelelően kell használni a földrajzi neveket a tankönyvekben. Mit jelent ez a gyakorlatban, pl. Késmárk, Rózsahegy, Turócszentmárton esetében?
– Ezeket a neveket úgy kell írni, mint ahogyan az említett időszakban is voltak. Amit akkor megőriztünk, annak kell, hogy folytatása legyen. Bármelyik könyvkiadó fellapozhatja a korábban kiadott könyvét, hogy miként szerepeltek a földrajzi nevek. Ha magyarul voltak, akkor most is úgy kell lenniük. Pontosan nem tudom, hogy melyik tankönyvben mi jelent meg, de úgy kell eljárni, ahogyan a nevezett időszakban volt.
– A Magyar Történelem Tanárok szakmai szervezete úgy véli, hogy mindez visszalépés a korábbi gyakorlattól, vagyis, hogy a tankönyvekben csak magyarul szerepelnek a földrajzi megnevezések. Tehát nem kizárt, hogy a magyar szakmai szervezeteknek meg kell majd magyarázniuk ezt a mostani kompromisszumos megoldást.
– A tankönyvekben 2002 és 2006 között sem csak magyarul voltak feltüntetve a földrajzi nevek. Ennek utánanéztem. Nem volt különösebb tiltakozás ellene akkor sem, hogy megfelelőképpen rendezzük ezeket a megnevezéseket. Szeretnénk elkerülni egy újabb magyar-magyar konfliktust. Ilyen szempontból külön köszönet a pedagógusoknak és a szülőknek, akiknek aktivitásai számunkra politikai mozgásteret teremtettek. Annyit tudok mondani, hogy ebben a politikai összetételben, ami most van, csak ezt tudtuk elérni. Ha ez a mostani javaslat nem születik meg, akkor csak szlovákul szerepeltek volna a földrajzi nevek egészen 2010-ig. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy 2010-ben milyen lesz a parlament összetétele. Ha mi ezt nem szavazzuk meg, akkor nem őriztük volna meg a magyar helységnevek használatát úgy, ahogyan az 2002 és 2006 között gyakorlat volt. Ezért a mostani szavazásunkért mindannyian felelősséget vállalunk. Aki viszont úgy gondolja, hogy ebből többet is ki lehetett volna hozni, az hallgassa meg a vita során elhangzottakat és annak alapján alkossa meg a véleményét.
Felvidék Ma, sk
