XX. Mécs László Szabadegyetem – szerdai program

A Csemadok országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya július 10-e és 16-a között szervezi meg a XX. Mécs László Szabadegyetemet a jászói autókempingben.

A július 12-ei, szerdai program:

10.00 Előadás: „Törekvések a magyar tudományos múlt feltárására.”

Előadó: Gazda István, budapesti tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Előadás a Magyar Tudománytörténeti Intézet törekvéseiről. Átfogó képet kapunk annak a népnek történelméből, szellemi alkotásairól, amelyik immár ezer éve itt él Európa szívében, s amelynek kultúrája hosszú évszázadok óta szerves része az európainak. A tudománynak és a művészetnek talán nincs is olyan ága, amelyben magyar közreműködő nem volt vagy nincs jelen.

11.00 Előadás: „Egy bujdosó írónő: Tormay Cécile (1875 – 1937)”.

Előadó: Takaró Mihály, író, irodalomtörténész, tanár. A résztvevők és érdeklődők előadást hallhatnak Tormay Cécile, írónő, műfordító és közéleti szereplő életútját. Az idén emlékezünk az írónő halálának 80. évfordulójára. Az előadó bemutatja az írónő származását, tanulmányait, munkásságát, közéleti szerepét. Az előadó bemutatja az első könyvét az Apródszerelem című novelláskötetet, az Apró bűnök elbeszéléskötetet, a Régi ház című regényt, a Viaszfigurák elbeszéléskötetet, a Bujdosó könyv naplóregényt, Az ősi küldött regénytrilógiát és további főbb műveit és útirajzait. Az előadásból megtudjuk, hogy Tormay Cécile megnyilatkozásaiban síkraszállt Trianon igazságtalanságai ellen, 1937-ben jelülték a Nobel-díjra. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit és hanghordozóit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

16.00 Előadás: „Szülőföldön jogfosztásban!”

Előadó: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, középiskolai tanár, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke. „A felvidéki magyarság sorsát döntő mértékben és tragikusan határozták meg azok a bizalmas diplomáciai tárgyalások, amelyeket Beneš folytatott a második világháború közepétől kezdődően, főleg a szovjetekkel, akik a maguk területi éhségét kielégítendő, mintegy ellenszolgáltatásként Beneš számára lehetővé tették, hogy a háború befejezése után szabad kezet kaphasson a csehszlovákiai magyarok és németek felett. Nem csupán jogfosztást jelentett ez, hanem tömeggyilkosságokat, vagyonelkobzást, kényszermunkára hurcolást, deportálást is. Az ország lakosságának egyharmada számára 1945 nem jelentett sem felszabadulást, sem demokratizálást, hanem egy fasiszta jellegű újabb megszállást.” – véli az előadó.

19:00 „Hittel és dallal! – Dinnyés József és Kátai Zoltán három részes közös koncertje.

Előadók: Dinnyés József, magyar zeneszerző, előadóművész és Kátai Zoltán, magyar Tinódi-lant díjas énekmondó, népzenész, a Párhuzamos Kultúráért díj tulajdonosa három részes közös koncertje régi zenével és új dalokkal régi és mai életünkről! A koncert első részében Dinnyés József énekel Huszár Gál 1560-ban megjelent énekeskönyvéből a korai protestantizmus énekeit, megmutatja az akkori Magyarország állapotát! „Miért kell tisztelnünk pogányokat, gyilkosokat, paráznákat bálvány imádókat, kiknek el kell viselnünk a kemény igájukat: Elvevéd mi tőlünk országunkat királyunkat, földhöz vered az mi koronánkat, színed elől el veted mi áldozatunkat.” A koncert második részében Kátai Zoltán a XVI. század második felétől idézi a Haza és megmaradásunk énekeit. „Az Úr Istent magasztalom…”: Protestáns énekszerzők művei hallhatók a XVI. századból, prédikátorok (mint Farkas András, Sztárai Mihály, Szenczi Molnár Albert), katonák (mint Németi Ferenc, Balassi Bálint, Wathay Ferenc) énekei lant-, illetve kobozkísérettel. A két előadóművész, a jobb és szebb életre váró énekmondók negyven éve, de talán több is, hogy ismerik egymást, ezért előadásuk harmadik részében az 1985-ben megjelent lemezükről énekelnek dalokat!