A tavalyi év külpolitikájáról szóló szlovák kormányjelentés szerint a magyar-szlovák kapcsolatokat olyan „ellentmondásos, politikai szintű események zavarták meg”, mint amilyen a magyar politikai vezetők reagálása volt arra, hogy a szlovák parlament megerősítette a Beneš-dekrétumokat. A márciusban parlament elé kerülő referátum rendre a magyar felet marasztalja el kapcsolatok megromlásáért. Ismételten felrója, hogy magyar vezetők politikai célokra használták fel szlovákiai magánlátogatásaikat, „mértéktelenül túlpolitizálták és túlharsogták” a Malina Hedvig-ügyet, és igyekeztek nemzetközi fórumok elé vinni a szlovákiai magyar kisebbség „állítólagos jogsérelmeit”.
Az ismertetésből kiderül: a szlovák kormány változatlanul helyteleníti, hogy a magyarországi politikai színtéren nem lelkesedéssel, hanem elmarasztalóan reagáltak a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok megerősítésére, hogy alig néhány héttel a schengeni határrezsim bevezetése előtt Sólyom László államfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke magánlátogatást tett Szlovákiában. Robert Fico kormányfő kioktató módon kiutasítással fenyegette meg a magyar államfőt, Szili Katalint pedig szintén súlyos bírálatokkal illették, amiért részt vett a Benes-dekrétumok nyomán Magyarországra kitelepített szlovákiai magyarok évfordulós megemlékezéseinek egyik eseményén.
A jelentés végül megállapítja, hogy „a még fennálló félreértések ellenére megélénkült a politikai párbeszéd”. Ennek fontos elemeként jelöli meg az öt évi szünet után először – 2007 nyarán Pozsonyban – tartott magyar-szlovák kormányfői találkozót, az akkor aláírt „Közös múlt, közös jövő” című együttműködési dokumentumot, valamint azt, hogy folynak a magyar miniszterelnök hivatalos szlovákiai látogatásának előkészületei.
(MTI)
