Végre valamiben világelsők lehetünk, beiratkozhatunk a Guiness-rekordok könyvébe. Egy politikai párt elnöke, aki 8 éven állt pártja élén, a saját pártja ellen fordul. Csak azért, mert a tavalyi pártkongresszus nem őt választotta meg elnökének. Mérhetetlen önimádatában fel sem tételezte az ilyesmit, hisz úgy gondolta, a pártban mindenki az ő kritikátlan alattvalója és támogatója lehet csak.
Máig nem bírja ezt megemészteni. Most is inkább behunyja a szemét, ne lássa, hogy azok az emberek, akiket ő hozott vagy engedett be a pártba, s akik őt hálózták körül, akiknek nagyon megfelelelt, hogy egy hátulról manipulálható báb álljon az MKP élén, azok most miként próbálják meg kemény rendszerességgel ellehetetleníteni a pártot. A módszer nagyon egyszerű: bénítsuk meg a pártot, dobáljunk az új vezetésre minél több sarat, aztán csak eljön a várva-várt pillanat, amikor átvehető a hatalom. 2010-ben csak akad olyan politikai partner, akivel újból arról lehet majd tárgyalni, hogy akkor nem lépünk kormányba, ha a legnagyobb pénzeket leosztó minisztérium, a Közlekedési Minisztérium nem tartozik majd az MKP érdekeltségébe.
Igen, pontosan ez történt 2006-ban is: Bugárnak, az MKP akkori elnökének prioritása nem az oktatásügy vagy a nyelvhasználat kérdésköre volt, hanem az autópálya-építés fölötti ellenőrzés megszerzése.
A Smer több vezetője a parlamentben máig azt mondja: túl sokat akartak a fiúk, akik a párt nevében gazdasági ügyekről tárgyaltak. Ha akkor a gazdasági témáknál szerényebbek vagytok, most nem az SNS-szel kellene kínlódnunk a koalícióban.
Nos, a szlovákiai magyar bizniszmenek közül kit érdekelnek olyan kérdések, mint az oktatásügy vagy a kisebbségi kultúra? A mai nap feladata: létrehozni a bizniszt biztosító Magyar Milliomosok Pártját! A főnökségbe történő belépés csak néhány milliós vagyonnal: kastélytulajdonosok előnyben ( Bugárnak már van, természetesen a képviselői fizetéséből), gabona- és mezőgazdasági föld-manipulátorok (Simon és a Kalligram-igazgató Szigeti és a többiek) a vezetésbe!
Gyalogmagyar, te meg szavazz arra, akit a média kínál neked, az Új Szó majd elvégzi a piszkos munkát.
Akiben viszont maradt némi józan ész, attól azért megkérdezném: gondolta volna valaki egy évvel ezelőtt, hogy két héttel az oktatási törvényről való szavazás előtt Bugárt és Simont csak a saját fájdalmai érdeklik, s ennyi kárt tudnak okozni a magyar iskolaügynek?
S hogy Vladimír Mečiartól kell visszahallanunk: biztosítani kell a kisebbségi oktatásügyben az MKP által kért status quot?
Kovács Mónika
