Közösen emlékezett meg a 40 évvel ezelőtti prágai tavaszról, a párt, az állam és a gazdaság demokratizálására, az „emberarcú szocializmus” kialakítására tett egykori csehszlovákiai kísérletről szerdán Berlinben Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, Robert Fico szlovák kormányfő és Angela Merkel német kancellár. Az ünnepi rendezvényen mindhárman kiemelték az egykori csehszlovák kommunista pártfőtitkár, Alexander Dubcek nevéhez fűződő prágai tavasz jelentőségét a kommunista rendszerek összeomlásában, s abban, hogy Európában a szabadság, a demokrácia és a jog győzedelmeskedett a totalitarizmus, illetve a diktatúra felett. Az évforduló alkalmából Norbert Lammert, a Bundestag elnöke a cseh és a szlovák miniszterelnök jelenlétében a prágai tavaszra emlékező kiállítást nyitott meg Berlinben.
A közös megemlékezést Csehország és Szlovákia berlini nagykövete kezdeményezte, s azt azonnal felkarolta a német kancellár. Az ünnepségen Merkel külön is köszöntötte a jelen lévő „történelmi tanúkat”, köztük Hans-Dietrich Genscher egykori német és Jirí Dienstbier volt csehszlovák külügyminisztert.
Topolánek, Fico és Merkel ünnepi beszédében egyaránt aláhúzta annak jelentőségét, hogy a mostani megemlékezésre immár az egységes Európában, az egységes Németország fővárosában kerülhetett sor. Mindhárman úgy értékelték, hogy ez nem utolsósorban az 1968-as prágai tavasznak és azoknak a bátor embereknek – elsősorban Dubceknek – köszönhető, akik élére álltak a negyven évvel ezelőtti, nagyobb demokráciát és több szabadságot követelő megújulásnak.
Merkel utalt rá, hogy a szovjet csapatok 40 évvel ezelőtt elfojtották ugyan az akkori szabadságmozgalmat, az 1989-es események, a berlini fal leomlása és Németország újraegyesítése azonban bizonyította, hogy a történelem – mint fogalmazott – a maga útján, jó mederben halad. A cseh kormányfő mindenekelőtt a prágai tavasz kulturális hatásaira utalt, kiemelve, hogy a szabad kultúra egyben a szabadság előhírnöke volt. Topolánek emlékeztetett a művészek szerepére a 40 évvel ezelőtti eseményekben, úgy értékelve, hogy a prágai tavasz legalább annyira a kultúra szabadságáért, mint a politikai szabadságért indított mozgalom volt.
Fico emlékeztetett arra, hogy a prágai tavasz az 1953-as kelet-berlini munkásfelkeléssel, az 1956-os magyarországi forradalommal, a Szolidaritás független szakszervezet 1980-as lengyelországi megalakulásával együtt elvezetett az 1989-es rendszerváltásokig, az önálló Szlovákia megalakulásáig, a német egység és az európai egyesülés megvalósulásáig.
A német kancellár ugyancsak arra emlékeztetett, hogy Budapest, Prága és Gdansk egyaránt egy-egy téglát ütött ki a hírhedt berlini falból. A prágai tavasz Merkel értékelése szerint olyan hullámot indított el, amely elvezetett a vasfüggöny lebontásáig, a berlini fal leomlásáig és az 1989-es rendszerváltásokig. Nem utolsósorban a prágai tavasznak köszönhető, hogy Csehország és Szlovákia ma egyformán tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak – jelentette ki a kancellár, aki Európa kötelességének nevezte a negyven évvel ezelőtti eseményekre való emlékezést, csakúgy, mint a szabadság és a demokrácia megvédését, az elért eredmények megőrzését.
A megemlékezés előtt hármas megbeszélésre került sor, elsősorban európai uniós kérdésekről. Merkel reményét fejezte ki, hogy a lisszaboni szerződés életbe lép. Topolánek azt a reményt fogalmazta meg, hogy országában az alkotmánybíróság kedvező döntést hoz, s nem szakad meg a ratifikáció. Fico pedig mindenekelőtt az EU-bővítés folytatása mellett foglalt állást, külön utalva Horvátországra.
Múlt-kor
