Szlovákiában több szabadegyetem, nyári játék és vetélkedő, valamint fesztivál kerül megszervezésre, főleg a nyári hónapokban. A Határtalan Fesztivál ezt a hármat ötvözte, melynek szervezői a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány és négy felvidék magyar szervezet hagyományt szeretne teremteni a rendezvényből.
A Határtalan Fesztivál egyik szervezője a Magyar Ifjúság Közösség volt, mely annak idején a Pro Minoritate Alapítvánnyal már rendezett hasonló táborokat, de ennek a sorozatnak 2001-ben, sajnos, vége lett. A Madarász néven ismertté vált rendezvényen volt miniszterelnöki találkozó, bilateriálisszerződés-kötés, ami most ugyan nem sikerült, de ezúttal ez nem is volt cél.
A Fesztivál célja az volt, hogy megszólítson fiatalokat, akiket nemcsak a koncertek sora, hanem az előadások is érdekelnek.
A csütörtökön kezdődő rendezvényen Pálffy István könyvbemutatója nyitotta az előadások sorát, a Szlovákia Konyha-Kultúra Kalauz című kötetét mutatta be, illetve arról is hallhattunk, hogy ez a könyv egy sorozat része. Erdélyt, Horvátországot és Csehországot már bemutatta a szerző, főleg a gasztronómián keresztül keresi meg azokat a helyeket, ahol nem csak enni lehet, de lelket táplálni is van miből. A volt híradós a beszélgetés során arra is kitért, hogy a híradóból valószínűleg, nem bizonyítható, azért is kellett távozni, mert kritizálta az újságíró szakmát, és ezzel együtt a Híradót is, azért, mert a híreket tények nélkül közli, mindössze véleményeket közöl, de a háttérre nem kíváncsi, amivel tulajdonképpen félrevezeti a befogadót.
Pénteken reggel került sor a hivatalos megnyitóra, amin Bastrnák Tibor köszöntötte a táborozókat, és Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét. Németh Zsolt megnyitójában arról beszélt, hogy a tusványosi szabadegyetemen sem volt több ember, mint most a Határtalanon, de 19 év elteltével elmondhatják a szervezők, hogy nagyjából tízezer embert szólítanak meg, ami szinte egyedi jelenség térségünkben. Visszaemlékezett a madarászi szabadegyetemekre is, illetve az őrsújfalusi táborokra is, ezzel érzékeltetve, hogy Szlovákiában is van hagyománya az ilyen fajta rendezvényeknek.
Németh Zsolt a megnyitó után még nem távozott a jelenlévőktől, előadásában a szlovák magyar viszonyról is beszélt, hangsúlyozta a határok nem szűntek meg, csak könnyebb az átjárhatóság, elmondta azt is, a magyar politikának nem az a célja, hogy a határokat megszüntesse, hanem azt szeretné, ha egy egységes magyar politika kialakulna, ami javítaná a kapcsolatot Magyarország és szomszédai között is.
Délután Navracsics Tibor és Szatmáry Kristóf a magyar belpolitikai körképről áttértek Szlovákiára is, összehasonlítva a magyar és a szlovák gazdaságot. Navracsics szerint 6-7 éve még Szlováki tekintett csodaként a jóléti Magyarországra, melyet egy folyamatos gazdasági növekedés idézett elő, most már Magyarország néz csodával északi szomszédjára és annak gazdasági eredményeire, ami köszönhető az egykulcsos adórendszernek is. Hangsúlyozta nem az a kérdés, hogy Magyarország vezesse-e be az egykulcsos adórendszert, hanem az, hogy elkerülhető-e valahogyan annak bevezetése.
Navracsics Tibort a táborban jelenlévő Ifjúsági Demokrata Fórum képviselői arról kérdezték elképzelhetőnek tartja-e, hogy az MDF-fel együttműködjön a Fidesz, Navraciscs Tibor és Szatmáry Kristóf is egyetértettek abban, hogy az MDF és a Fidesz között abban a pillanatban lehetséges az együttműködés, amint a demokrata fórum úgy dönt képes elfogadni a Fideszt, Orbán Viktorral együtt.
A politika után következett egy kis irodalom H. Nagy Péter és Juhász R. József, azaz Rokkó előadása, amiből kiderült a performansz elsődleges célja a figyelemfelkeltés.
A könnyed szórakozást nyújtó irodalmi előadás után ismét komoly téma következett, a Terra Recognita Alapítvány képviselői: Kiss Balázs, Zahorán Csaba és Kollai István Simon Attilával beszélgettek, aki az előadás kedvéért szlovák történésszé vált egy pillanatra, hogy ismertesse azokat a magyar történelmi hibákat, amik az ő történelem szemléletüket bántják.
Simon Attila szerint egyébként ezer évig nem voltak nemzetiségi konfliktusok, mint mondta a černovai tragédia és a kossúti sortűz nem nemzetiségi, hanem hatalmi probléma volt, az első esetben a szlovákoknak nem tetszett a hatalom egy intézkedése a másikban a magyaroknak nem tetszett a hatalom parancsa, de ennek a nemzetiségükhöz semmi köze nem volt.
A történelmi előadás után a játszani kívánó csapatok bemutatkozása következett, melyet a koncertek sora követett, hogy éjszaka 3 órakor az utolsó koncert után, melyet az Emmer-band adott a táborozók nyugalomra térjenek és izgatottan várják a másnapi torna bajnokságot.
Szombaton délután, az oktatási kerekasztal-beszélgetésen a Rákóczi Szövetség képviseletében Csáky Csongor, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségéből Sátor Zoltán és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségéből Pelle István beszélgettek az új oktatási törvényről, egy esetleges szeptemberi tiltakozó akcióról, illetve arról, hogy a felvidék magyar szülők már nem anyagi okok, hanem nemzetiségi okok miatt adják a gyerekeiket magyar iskolába, illetve azok a szülők, akik anyagi érdek miatt döntenek a magyar vagy a szlovák iskola mellett, gyakran átíratják gyerekeiket a következő évben a másik iskolába, mert esetleg onnan is anyagi hozzájárulást kapnak.
A tábor vendége volt Lampl Zsuzsanna szociológus is, akivel a Vox juventae tagjai beszélgettek, többek között felmerült az a kérdés is, hogy mi, szlovákiai vagy felvidéki magyarok vagyunk-e, szóba került az is, mennyire hajlandóak a felvidéki magyar fiatalok elhagyni a lakhelyüket egy jobb munka érdekében.
Még a délután került sor Körkép – Kórkép című beszélgetésre is: Štefan Hríb, a .týždeň hetilap főszerkesztője, Eduard Chmelár, újságíró, Öllős László, politológus, a Fórum Intézet munkatársa, Kiszelly Zoltán, politológus és Lovász Attila, újságíró a szlovák magyar kapcsolatokról beszélt, Štefan Hríb szerint a magyaroknak Trianon igenis tragikus volt és jogosan érzik azt, hogy az 1920-as békeszerződés igazságtalan.
Az este folyamán Bauer Edit volt a vendég, aki arról beszélt, nekünk azért is fontos a Lisszaboni Szerződés, mert az garantálja a kisebbségi jogokat, és ezzel elindíthat egy kisebbségvédelmi programot. Mint mondta, január 1-jével az írek miatt valószínűleg nem lép életbe a dokumentum, de biztos abban, hogy az írek is elfogadják majd a szerződést.
A szabadegyetem legnépszerűbb programpontja a Godot dumaszínház lett, méltán, a politikusokat is utánzó és a szexuális életünk iránt is érdeklődő humoristák mindenkinek izomlázat szereztek, nem volt olyan ember a közönségben, aki ne nevette volna magát fáradtra.
A rendezvényen természetesen nem csak előadások voltak: voltak koncertek is, fellépett a Kistehén Tánczenekar, a Kaukázus, a Waterfall, az Emmer-Band, a Sonny és Lajkó Félix is.
A vasárnapot a foci EB izgalmai adták, a program a vasárnapi pihenés után a döntő vetítésével zárult.
A rendezvény minden pillanatát nem sikerült visszaadnom, aki nem volt ott bánhatja, a résztvevők azzal búcsúztak, hogy jövőre ugyanitt.
Képek a rendezvényről itt.
NT, Felvidék Ma
