A tűző napsütésben is szép számban zarándokoltak el a Szent Koronához a hívek. Bíró László szentbeszédében többek között arra kereste a választ, hogy miért szent a korona számunkra? Utalt rá, hogy a szent jelző nemcsak egy felszentelt tárgyat jelent, hanem azt is, hogy szentekkel érintkezett. Elsőként Szent Istvánnal és az utolsó viselője is a boldogok között található már IV. Károly személyében. Megemlítette, hogy egy történész azt mondta, míg más nemzetek az új uralkodónak kerestek koronát, addig a magyarok a Szent Koronához kerestek uralkodót. A püspök atya többször idézte XVI Benedek pápa gondolatait az Istenképről, a zsákutcába vezető ideológiákról is többek között. Elmondta azt is, hogy a mai társadalom határon innen és túl is szeretné elfelejteni a szentet és a „föntöt” ennek következményeképp azonban sokszor elállatiasodik lent a földön. Jézus Krisztus – akit Szent István is választott – az, aki egyedül képes egységet teremteni személyes életünkben, a határok ellenére egy nemzetben és családjainkban. „Légiessé vált a határ és senkit sem hibáztathatunk, ha feladjunk a jövőnket, ha ostoba ideológiák után megyünk, ha feladjuk Krisztus hitünket és ha feladjuk a házasságon alapuló család eszméjét. Annyi jövőnk van, amennyi házasságon alapuló családja van a magyarságnak! – mondta a püspök atya. Biztatta a híveket, hogy imádkozzanak magyar papi hivatásokért, hogy ne kelljen szlovák papoknak elfoglalniuk a magyar plébániákat. A Szűzanya tisztelete nemcsak ájtatosság, hanem feladat is, hogy Boldogasszonyunk a magyarságot határon innen és túl is magáénak vallhassa. Bíró László kérte a megjelenteket, hogy ne csak üres ünneplés legyen az évenként visszatérő alkalom, hanem legyen elköteleződés ez a szent, a család, a Szűzanya iránt. „Mert ha csak külsőség az ünneplésünk, akkor hamarosan ki fog halni ez a hagyomány, ami éppen keletkezik. De, ha nyomot hagy bennünk, akkor egyre jobban ide fog figyelni Ipolybalogra az egész magyarság.”
A szentmise végén Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben azokra az értékekre hívta fel a jelenlevők figyelmét, amelyek szükségesek a szülőföldön való boldoguláshoz és a nemzeti hagyományok ápolásához. Ezek között az értékek között a gyűlöletnek nincs helye, mert ahogy mondta: „Sajátunk tisztelete a mások iránti türelmet kell, hogy erősítse.” A hagyományok tiszteletét is kiemelte, azok folytonosságot közvetítenek, ahogy az ipolybalogi Szentkorona-ünnep is. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik megálmodták és megszervezték az immár negyedik alkalommal megrendezett ünnepséget. „A folytonosság egyedüli eszköze a Szent Korona lehet a maga kisugárzásával, erejével, eszmeiségével.” – figyelmeztetett a szónok. A továbbiakban szólt a Kápolnadombon épülő keresztútról is, amely nagyszerű lehetőség lehetne a régió településeinek, hogy mindenki egy-egy stációt felépítsen. Végezetül egy megszívlelendő gondolattal zárta szavait a Csemadok országos elnöke: „Az ellopott örökségnél, csak az eltékozolt, elherdált örökség bűne nagyobb!” Szent Istvántól nemcsak államot kaptunk, hanem hazát, hitet és reményt is.
Az ünnepi beszédet követően került sor az emlékplakettek átadására. Ebben az évben Molnár Imre történésznek, Esterházy-kutatónak és Hrubík Bélának nyújtott át Cseri Lajos és György Ferenc emlékérmeket. A szentmisét az ipolybalogi Szent Korona Kórus éneke tette meghittebbé. A Pápai- és Magyar Himnusz eléneklése után a Szent Koronát visszavitték az őrzési helyére, a templomba.
Az ünnepségről készült fényképek megtekinthetők itt: Link
Pázmaneum, Felvidék Ma