Rudolf Chmel, a kiváló szlovák irodalomtörténész, hungarológus figyelmeztetett tíz évvel ezelőtt éppen ’68-ra emlékezve, hogy bizonyos közelmúltbéli események megítélésében illúzió általános érvényű objektivitásra törekedni. A szemtanúk más gondolkodásmóddal, élettapasztalattal élték meg ugyanazokat a napokat. A húszéves tele volt reménységgel, az idősebbek rendszerint csak legyintettek. A prágai tavasz azt a (hamis) illúziót keltette, hogy a szocializmus demokratizálása lesz az a csodaszer, amely „elhozza az ember rég vágyott felszabadítását, s közben megőrzi a szocializmus lényegét. A bürokratikus szocializmust félresöpörve végre eljön a humanista szocializmus.”
A baráti tankok hamar szertefoszlatták az illúziót, ám a ’68-as mítosz ma is él. Hála mindenekelőtt a kiváló csehszlovák művészeknek, akik emigrációban és otthon remek regényeket, esszéket, novellákat, filmeket teremtettek. Gondoljunk a Franciaországban élő Milan Kunderára, a Kanadában letelepült Josef Skvoreczkyre, Jiří Šotolára, a meggyötört Bohumil Hrabalra, valamint Miloš Formanra, Jiří Menzelre, Karel Kachyňára, Věra Chytilovára és a többiekre.
Összeállításunkban 1968 kelet-középeurópai történéseit idézzük fel szinte csak jelzésszerűen.
Január 1. Magyarországon megindul az új gazdasági mechanizmus.
Január 3-5. A CSKP KB ülése határozatot hoz a párt első titkára és a köztársaság elnöke tisztségének különválasztásáról; Antonín Novotný helyett Alexander Dubčeket választják a KB első titkárává.
Január 22. Kádár János Tapolcsányban találkozik Dubčekkel.
Február 4. Kádár János, Csehszlovákiába látogat; Pozsonyban ismét találkozik Dubčekkel.
Március 6-7. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése Szófiában. Románia elutasítja a csehszlovákiai helyzet megvitatását.
Március 8. Több ezer egyetemi hallgató tüntet Varsóban.
Március 22. Lemond Csehszlovákia köztársasági elnöke, Antonín Novotný.
Március 23. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kommunista pártjainak és kormányainak vezetői Drezdában a csehszlovák helyzetről tanácskoznak.
Március 30. Ludvík Svobodát választják Csehszlovákia köztársasági elnökévé.
Március 31. Csehszlovákiában a legnagyobb ellenzéki szervezetként létrejön a Klub 231.
Április 5. Csehszlovákiában megszületik az „emberarcú szocializmust” célul kitűző reformkommunista kormányprogram.
Április 8. Hivatalba lép az új csehszlovák kormány; a miniszterelnök Oldřich Černík. A sztálinista vezetők leváltása után demokratikus úton hatalomra került kormány felállásával megkezdődik a „prágai tavasznak” nevezett demokratizálódás. Lengyelországban lemond Edward Ochab államfő; utóda Marian Spychalski marsall.
Április 22-25. A Román Kommunista Párt, az RKP KB részleges (ön)kritikát gyakorol a törvénysértések és a régi vezetés, mindenekelőtt Gheorghe Gheorghiu-Dejjel szemben.
Május 31. Varsói Szerződés-hadgyakorlat ürügyén szovjet csapatok lépik át a csehszlovák határt.
Június 9. Josip Broz Tito jugoszláv államfő az egy hétig tartó diákzavargások után reformokat ígér.
Június 13. A Csehszlovák Írószövetség lapja megemlékezik Nagy Imre kivégzésének 10. évfordulójáról.
Június 13-15. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba Dubček pártfőtitkár és Černík miniszterelnök vezetésével.
Június 24. Lengyelországban antiszemita állásfoglalás jelenik meg a párt részéről.
Június 25. A csehszlovák parlament elfogadja a politikai perek áldozatainak rehabilitációjáról szóló törvényt.
Június 27. Csehszlovákiában megjelenik a Ladislav Vaculík által fogalmazott Kétezer szó című felhívás; a hetven aláíró sürgeti az ország demokratizálását.
Július 1. Megkezdődik a Varsói Szerződés hadgyakorlata Csehszlovákiában.
Július 5. Prágában nyilvánosságra hozzák az ezerszavas manifesztumot, mellyel a Kétezer szó követeléseit próbálja enyhíteni a csehszlovák pártvezetés. Július 19-22. A Szovjet Kommunista Párt, az SZKP vezetése a csehszlovákiai katonai beavatkozás mellett dönt.
Július 22. Az Egyesült Államok tudtára adja a Szovjetuniónak: nem fog beavatkozni Csehszlovákiában.
Augusztus 20-21. A szovjet, a magyar, a lengyel, a bolgár és a keletnémet hadsereg 200 ezer katonája bevonul Csehszlovákiába.
Augusztus 22. A CSKP XIV. (rendkívüli) kongresszusa tiltakozik az intervenció ellen. A szovjetek, az 1956-os Kádár-kormány mintájára, sikertelen kísérletet tesznek csehszlovák „munkás-paraszt kormány” megalakítására.
Augusztus 23. A kínai pártvezetés bűncselekménynek minősíti Csehszlovákia megszállását.
Augusztus 24. Tito és Ceausescu határtalálkozón egyezteti álláspontját a csehszlovákiai intervencióról.
Augusztus 24-27. A szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek tanácskozása Moszkvában a csehszlovákiai helyzetről.
Augusztus 26. Az ENSZ BT elítéli a csehszlovákiai intervenciót.
Augusztus 26. Csehszlovákiában a korábbi reformvezetés irányításával megkezdődik a kommunista diktatúra restaurálása. Az egyezmény értelmében a Varsói Szerződés haderejét kivonják, de a szovjet csapatok az országban maradnak.
Augusztus 28. A Pravda vezércikket közöl a szocialista országok korlátozott szuverenitásáról.
Augusztus 28. A csehszlovák parlament tiltakozik a moszkvai diktátum ellen. Augusztus 29. A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa követeli Csehszlovákia föderatív átszervezését.
Szeptember 1. Csehszlovákiában a megszálló csapatok kivonulnak a nagyobb városokból. Moszkva rosszallása ellenére ismét a Cseh Kommunista Párt első titkárává választják Alexander Dubčeket, aki a reformok óvatos folytatására készül.
Szeptember 13. Albánia kilép a Varszói Szerződésből.
Szeptember 19. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára Prágában megbeszélést folytat csehszlovák kollégájával, Jozef Lenárttal.
Szeptember 25. A katolikus püspöki kar konferenciája nyilatkozatot ad ki a csehszlovákiai bevonulásról; idézi a pápát, aki elítélte a katonai beavatkozást, ugyanakkor ismét állást foglal a szocializmus ügye mellett.
Szeptember 26. Moszkvában a csehszlovák válság kapcsán megfogalmazzák a korlátozott szuverenitás elvét.
Október 16. Csehszlovák-szovjet szerződést írnak alá a szovjet csapatok csehszlovákiai tartózkodásáról.
Október 29. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezlete Moszkvában.
November 23-24. A csehszlovákiai magyar értelmiség konferenciája a Magas-Tátrában; nyilatkozatban rögzítik a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó javaslatukat.
Heti Válasz
