Czinka Panna volt az első magyar női cigányprímás, aki Sajógömörön született 1711-ben és ott is halt meg 1772-ben. A legenda, miszerint a nagy fejedelem, Rákóczi hadnagya volt, nem igaz, de a szabadságharc bukása után zenéjével sokat segített a búfelejtésben.
Szülőfaluja 1992-ben mellszobrot állított híres szülöttjének, s megrendezte a róla elnevezett prímásversenyt is, amelyet azóta is rendszeresen, kétévente megszervez. Az idén már kilencedszer jöttek össze a cigányzene szerelmesei, csak mintha a prímások lennének megfogyatkozóban. Sokáig kérdéses volt az is, hogy egyáltalán megtartják-e a rendezvényt, mert se versenyző, se kísérőzenekar nem akadt, de ahogy az előző években már sokszor, az idén is jött Boros Mátyás prímás Budapestről és a díjak és zsűritársak mellett kiszenekart is hozott magával, az Új generáció zenekar tagjait. Az öt benevezett prímás (akik között egy hölgy és egy nem roma származású is akadt) legidősebbje sincs még 20 éves, a legfiatalabb pedig még csak 13 és ez volt az első nyilvános fellépése. A versenyzők a Monti csárdás mellett egy szabadon választott művel mutatkoztak be, s egy nótaénekest is kísérniük kellett.
A zsűri (Szirmai László, Boros Mátyás, Farkas István) és a közönség is egyhangúlag a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanulója, Botos Béla mellett tette le a voksát, aki nemcsak a Monti csárdást adta elő hallatlan virtuozitással, hanem rendkívül magabiztosan vezényelte a zenekart is. A második helyen a tornaljai Pusko Márton, a harmadik helyen a rimaszécsi Busa Viktor végzett. A pénzjutalmak mellett a budapesti vendégek két mesterhegedűt is hoztak magukkal ajándékba. A rendezvényt az idén is az immár kilencvenedik évébe lépő Farkas Imi bácsi nyitotta meg, aki eljátszotta Czinka Panna nótáját, s megemlékeztek az idén elhunyt balogfalai prímásról, Balog Lojziról is. A versenyt másnap Rimaszombatban nótaest zárta, amelyen zsúfolt ház előtt Bokor János, Szentendrei Klára és Madarász Katalin énekelte a magyar nóta gyöngyszemeit Boros Mátyás kísérete mellett.
Gömöri Hírlap, jdj