Lekerült a Nabucco arról a listáról, amely az Európai Bizottság által támogatott energiaprojekteket sorolta fel – derült ki az EU külügyminisztereinek hét eleji ülése után. Az öt milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag tartalmát tekintve a közös érdekek helyett egyre inkább a tagállamok erőviszonyait tükrözi.
Az EU hivatalnokai tegnap megerősítették, hogy a Kaszpi-térséget Európával összekötő gázvezeték terve lekerült a gazdaságélénkítő csomag által támogatott projektek listájáról.
Sajtóértesüléseink szerint a lépés mögött Németország és Angela Merkel kancellár áll, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a nemrég még „az EU zászlóshajójaként” emlegetett projektre ne költsenek uniós közpénzt, hiszen abban Berlinnek vajmi kevés érdekeltsége van.
Bár Bizottság állítása szerint a projekt nevének törlése nem jelenti azt, hogy az teljesen elesne a támogatástól, a felülvizsgált csomagban a Nabuccot beolvasztották a „Déli Gázfolyosó” cím alá, amely más vezetékeket is tartalmaz. Ennek keretében juthat támogatáshoz a görög-olasz vezeték (ITGI) is.
Az EU soros elnökségét betöltő Cseh Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Alexandr Vondra megerősítette, hogy a miniszterek nem tudtak megegyezésre jutni a gazdaságélénkítő csomag kérdésében, mivel egyes tagállamok „újra bele akarnak nézni” a szövegbe a március 19-20. közötti EU-csúcs előtt.
Vondra, aki a csehek EU ügyekért felelős minisztere is, ugyanakkor hozzátette, hogy a tagállamok egy erős csoportja továbbra is támogatja a Nabuccót. A miniszter ezzel beismerte, hogy a tagállamok között mély megosztottság uralkodik energiapolitikai kérdésekben, ami a Nabuccohoz való viszony mentén válik láthatóvá.
A Külügyminiszterek Tanácsának román tagja határozottan kritizálta a Nabucco törlését, mivel Románia, a gázvezeték egyik tranzit-országaként jelentős előnyre tenne szert a vezeték megépülésével.
A Nabuccót a magyar kormány is stratégiai fontosságú projektként kezelte, amit jól mutat, hogy Gyurcsány Ferenc januárra kormányközi Nabucco-konferenciát is szervezett, ahol minden kulcsszereplő képviseltette magát. Magyarország nem csak tranzit-országként, hanem üzletileg is érdekelt a tervben, mivel a Mol Nyrt. a hattagú Nabucco-konzorcium egyik tagja.
Az EurActiv megkeresésére a Külügyminisztérium holnapra ígérte, hogy tájékoztatja szerkesztőségünket az álláspontjáról, és a kivárás mellett döntött a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) is. A KHEM szóvivője az EurActiv kérdésére elmondta, hogy az ügyben végleges döntés még nem született, így az állásfoglalással megvárják Európai Tanács döntését. Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken (március 19-20.) tanácskoznak – többek közt – a gazdaságélénkítő csomagról.
A tagállamok megosztottságát mutatja Angela Merkel német kancellár nemrégiben tett kijelentése is, a kancellár szerint ugyanis nincs szükség a Nabucco uniós pénzügyi támogatására, mivel számos cég hajlandó befektetni a projektbe, így a finanszírozás a Nabucco esetében biztosított. Ahogy Merkel fogalmazott: „a Nabuccónál a probléma azzal kapcsolatos, hogy honnan jön a gáz, és nem azzal, hogy honnan jön a pénz”.
Támogatási hercehurca
A gazdaságélénkítő terv eredeti változata 250 millió euró támogatást különített el a Nabucco számára, amely nem beruházásként, hanem kockázat-csökkentési fedezetként szolgált volna a projekt számára. A Bizottság úgy vélte, ezzel növeli a bankok hitelezési hajlandóságát, és a projekt a piacinál jobb feltételek mellett juthat kölcsönhöz. A terv módosított változata ezt a fedezetet 200 millió euróra csökkentette, de a legutóbbi szövegben a Nabucco végleg kegyvesztett lett, ismerték be uniós diplomaták.
Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy a Nabucco a jelenlegi változat szerint is forráshoz fog jutni. „A tény, hogy megváltoztattuk a nevét, nem jelenti azt, hogy a Nabucco eltűnik. Ott van, csak más névvel.” – mondta Ferran Tarradellas Espuny, az Bizottság szóvivője az EurActiv-nak.
Tarradellas azt is leszögezte, hogy a Déli Gázfolyosó projekt nem tartalmazza a Déli Áramlatot, melyet az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom – az EU szerint – a Nabucco konkurenciájaként kíván megépíteni. A Déli Áramlat orosz gázt szállítana a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Görögországon, Szerbián és Horvátországon keresztül Olaszországig, egy ága pedig Magyarország felé is elkanyarodna, hogy onnan az osztrák baumgarteni gáztárózóra kapcsolódjon. Ez utóbbi a Nabucco forrásait is fogadná.
Az EurActiv-nak nyilatkozó diplomaták elmondták, nem érte őket meglepetésként, hogy a miniszterek nem tudtak konszenzusra jutni, hiszen Angela Merkel egyértelműen jelezte, azt szeretné, ha a döntés az állam- és kormányfők szintjén dőlne el. A függőben hagyott viadal a megosztottságot tükrözi, így egyáltalán nem biztos, hogy a csomag a hét második felében megrendezésre kerülő EU-csúcson minősített többséget szerez.
A csúcs azonban nem zárja le a vitát, a csomagot az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, még a mandátuma lejárta (június) előtt. „Ha nem születik megállapodás, a szavahihetőségünk megkérdőjeleződik. Senki nem engedheti ezt meg magának.” – mondta Vondra.
EuVonal
