„Remélem, hogy a választás után is két képviselőnk lesz az Európai Parlamentben, de ha három lenne, az lenne a legjobb” – mondja Bauer Edit, aki, akárcsak öt éve, most is a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) listavezetője. 2004-ben hétezer szavazaton múlt, hogy ugyanannyi képviselőt küldjenek az EP-be, mint a négy, előttük végzett szlovák párt.
Az már most biztos, hogy Duka Zólyomi Árpád, Szlovákia másik magyar EP-képviselője nem hosszabbít, mivel neve szerepel egy ügynöklistán, ezért pártja nem indítja. (Duka Zólyomi egyébként következetesen tagadja, hogy besúgó lett volna az előző rendszerben.) A második helyen Mészáros Alajos, Szlovákia egykori svédországi nagykövete áll, a harmadik Lancz Attila, aki már 2004-ben kijutott az Európai Parlamentbe, igaz, csak képviselői asszisztensként.
A szlovákiai választási rendszer sajátossága miatt egyáltalán nem biztos, hogy a listán legelöl állók szereznek mandátumot. 2004-ben például hiába szerzett csak két mandátumot az MKP, mégis a harmadik helyezett Duka Zólyomi költözhetett. A választók ugyanis az általuk választott listán belül is kiválaszthatják jelöltjüket, így a preferenciaszavazatokkal előre lehet lépni a listán.
Csákyt a párton belül támadják
A közelmúltban a Magyar Koalíció Pártjának három tagja – Bugár Béla (a párt előző elnöke), Gál Gábor és A. Nagy László – kilépett a párt frakciójából, így tiltakozva a pártelnök Csáky Pál stílusa ellen, korábban pedig Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter hagyta ott az MKP-t. Kérdés, milyen hatással lesz ez a magyar párt választási szereplésére. „A szlovákiai magyar választó egységpárti – mondja Bauer Edit. – Ha sikerülne az egységet újrateremteni, akkor nyert ügyünk lenne a választáson, azonban attól tartok, hogy ez nem sikerül, akkor pedig nincs más lehetőség, mint szembenézni a helyzettel.” [Nem volt mindig egységes a szlovákiai magyarság 1998-ban alakult politikai pártja, ami a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt fúziójából jött létre.]
Az inkább Csáky felé húzó Bauer Edit szerint Bugárék időzítése rossz volt, de nem neheztel rájuk, „ha valaki neheztel – mondta –, az a szlovákiai magyar közösség. Kezd kialakulni egy olyan vélemény, hogyha valaki elmegy, az lépésével a szlovákiai magyar közösséget támadja.”
Ami azt illeti, Bugáréknak nem lett volna könnyű választásmentes időszakot találniuk a távozásra. A szlovákiai választók éppen túlvannak egy kétfordulós elnökválasztáson, ősszel pedig egy várhatóan szintén kétfordulós megyei választás jön. Bauer szerint a sok választás miatt lesz az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb részvételű – a felmérések szerint húsz százalékos – a szlovákiai választás, ami öt éve még ennél is alacsonyabb, csupán 18 százalékos volt.
Hasukkal szavaznak
Öllös László szlovákiai politikai elemző nem osztja Bauer elméletét az alacsony részvétel okáról. A közvélemény szerinte nagyon keveset tud arról, mi történik az Európai Parlamentben, nem része a közbeszédnek, marginális témaként kezeli a sajtó is. Ennek eredményeként az ott dolgozó politikusok kevésbé ismertek, és a pártok – néhány kivételtől eltekintve – eleve a másodvonalbeli politikusaikat küldik Brüsszelbe.
Öllös különleges szlovák problémaként érzékeli, hogy Szlovákiában a más európai országokkal való szolidaritás is gyenge. Egy szociológiai kutatásra hivatkozva állítja: az embereket csak az érdekli, mit lehet kapni az EU-tól, egyfajta pénzcsapnak tekintik, a kötelezettségek kevésbé érdeklik őket. Erre még a pártok is rátesznek egy lapáttal, amikor az EU-val való kapcsolat kimerül a dicsekvésben, ki mennyi pénzt szerzett onnan Szlovákiának.
A hivatalos kampány csak most kezdődik, így nem lehet tudni, mivel igyekeznek vonzóvá tenni a részvételt. Korábban felmerült, hogy – a parlamenti választások mintájára – két napig tartana a szavazás, de végül nem lett belőle semmi.
Csak a Smer
Habár a választás Európáról, és nem a belpolitikáról szól, a választás mégis járhat következményekkel a belpolitikára nézve. Nincs jó passzban a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Öt évvel ezelőtt a belső harcaival volt elfoglalva, majd rá két évre, rendezve sorait 11,7 százalékos eredményével az új koalíció tagja lett. Most Robert Fico miniszterelnök rövid időn belül három magas rangú SNS-es tisztségviselőt menesztett a kormányból korrupciógyanús ügyek miatt. A szélsőjobboldali párt, valamint Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma 5-10 százalék között mozog. Ha nem jutnának be az Európai Parlamentbe, az nem rengetné se Slota, se Mečiar pozícióját, mivel mindketten EU-ellenesek, és kisebbíteni igyekeznek a szavazás jelentőségét. Szlovákiában ezért nem feltétlenül igaz, hogy az alacsony részvétel a szélsőségeseknek kedvez. Ellenkezőleg, öt évvel ezelőtt inkább az öntudatos választók mentek el nagyobb arányban szavazni.
Szinte biztos, hogy a Fico vezette Smer magabiztosan, a felmérések szerint 45 százalék körüli eredménnyel, Slota és Mečiar kiábrándult szavazóival megnyeri a választást, így akár meg is duplázhatja képviselői számát – jelenleg hárman képviselik a pártot az Európai Parlamentben.
Nem találja a hatalomba visszavezető utat az 1998 és 2006 közötti miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda Szlovák Demokratikus Keresztény Uniója (SDKU). A tavaszi elnökválasztáson a párt Dzurinánál és az SDKU-nál is népszerűbb jelöltje, Iveta Radičová elvérzett Gašparovič elllen. Radičovának azóta a parlamenti frakciót is el kellett hagynia, mert egy képviselőtársa helyett szavazott. A tekintélyelvű Dzurindának nem jött éppen rosszul Radičová háttérbe szorulása, pozícióját akár egy nagyarányú vereség sem ingatná meg, pártja várhatóan megismétli a 2004-es eredményt, amikor három mandátumot szerzett.
A magyarok most sajnálhatják igazán, hogy a pártszakadás réme fenyeget, emiatt ugyanis nem lesznek túlságosan motiváltak abban, hogy elmenjenek szavazni. Pedig most, hogy Slota pártja kormányon van, könnyebb lenne az országos átlagnál nagyobb részvételre buzdítani a felvidéki magyarokat. A legutolsó felmérések szerint a Magyar Koalíció Pártja az öt évvel ezelőttihez képest hat százalékkal rosszabb eredményre számíthat.
Felvidék Ma, Tóth-Szenesi Attila
