Az Európai Parlament (EP) eddig 785 képviselőből tevődött össze, a június 4. és 7. között tartandó választások után azonban „csupán” 736 tagja lesz. Hogy miként módosul az egyes országok által adott képviselők száma, azt előre meghatározták, a pártok közötti új erőviszonyokról a szavazópolgárok döntenek az urnák csendjében.
A legtöbb EP-képviselője – szám szerint 99 – eddig is a legnépesebb tagállamnak, Németországnak volt, és ezután is pontosan ugyanennyi lesz, vagyis az EP-összlétszám csökkentése folytán a németek részaránya még növekszik is. Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország az eddigi 78 helyett 72 képviselőt küldhet a testületbe. Azonos kategóriába került Lengyelország és Spanyolország, eddig 54, ezután 50 EP-képviselővel. E fent említett országok adják a nagy tagállamok körét.
A közepesek legnagyobbika Románia, eddig 35, ezután 33 képviselővel, a második legnagyobb pedig a népesség száma alapján Hollandia, eddig 27, ezután 25 képviselővel. A fentiek után öt olyan ország – Belgium, Csehország, Görögország, Magyarország és Portugália – következik, amelyek eddig 24, ezután 22 képviselőt adnak.
Svédország 19 helyett ezután 18, Ausztria és Bulgária 18 helyett 17, Dánia, Finnország és Szlovákia 14 helyett 13 EP-mandátummal rendelkezik. Írország és Litvánia képviselői helyeinek száma 13-ról 12-re, Lettországé 9-ről 8-ra csökken.
Végül következnek azok a kis tagállamok, amelyeknél nem csökken a létszám az új összetételű EP-ben sem. Szlovéniának továbbra is 7, Ciprusnak, Észtországnak és Luxemburgnak 6, Máltának pedig 5 EP-képviselője lesz.
Politikai pártcsaládok szerinti lebontásban a legnagyobb frakció eddig az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták frakciója volt, Hans-Gert Pöttering EP-elnököt is beleszámítva 288 fővel. A néppártiakon belül a legnagyobb csoportot a németek alkották, 50 fővel. A britek 27 konzervatív képviselővel a második legnagyobb csoportot adták – ők most külön frakciót akarnak alakítani a választások után. Olaszország és Spanyolország 24 néppárti képviselőt adott. A franciák, a románok, a lengyelek és a csehek után következtek a magyarok, 13 néppárti képviselővel.
Az Európai Szocialisták frakciójában 217 EP-képviselő ült eddig, köztük 31 francia, 24 spanyol, 23 német, 19 brit, 17 olasz. Utánuk a portugálok és a románok következtek, majd a magyarok és a lengyelek, utóbbi kettő egyaránt 9 mandátummal.
Kereken száz tagot számlált a Liberálisok és Demokraták Szövetsége frakció. Köztük a legtöbb (12) olasz volt, majd a britek következtek 11 hellyel, a franciák 10-zel, majd a németek és a litvánok egyaránt 7 hellyel. Magyarország 2 liberális képviselővel volt jelen.
A Nemzetek Európájáért Unió elnevezésű jobboldali frakciónak 44 helye volt, ebből 20 a lengyeleké, 13 az olaszoké. Az írek és a lettek 4 fővel képviseltették magukat.
Alig maradt el létszámban az előbbitől a Zöldek/Európai Szabad Szövetség nevű, 43 fős frakció, amely kissé „furcsa pár” volt, hiszen a környezetvédő zöldek mellett olyan képviselők alkották, akiket többnyire regionalistaként emlegettek, akik közül némelyek „hazátlan nemzet” tagjának vallják magukat, és gondolkodásuk meglehetően távol esik a zöldekétől. Ezen „ikerfrakcióban” 13 volt a német, 6 a francia, 5 a brit, 4 a holland, 3 a spanyol színekben mandátumot nyert képviselő.
Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal nevű frakció a radikálisabb baloldalt, részben – de nem teljesen – a kommunistákat jelenti. Nekik 41 EP-képviselőjük volt eddig. Az élmezőny: 7 képviselő Németországból és Olaszországból, 6 a Cseh Köztársaságból, 4 Görögországból.
A Függetlenség/Demokrácia nevű, „euroszkeptikusokat”, vagyis a mélyebb uniós integráció ellenzőit tömörítő frakciónak eddig 22 tagja volt, köztük 8 brit, 3 francia, illetve lengyel.
Végezetül 30 független képviselő ült eddig az EP padsoraiban.
Felvidék Ma, MTI, ddg
