Kevés dolog kell ahhoz, hogy valaki egy-egy párt tagjává váljon. Legtöbbször elég az ígéret, hogy a tagjelölt nem kacsingat más pártok felé. A legtöbb párt alapszabálya – a Smer kivételével – csupán arról rendelkezik, hogy ha a tagot jogerősen elítélik valamilyen bűncselekményért, akkor ki lehet őt zárni a pártból, írja a Sme. Ily módon vesztette el MKP-tagságát például Gál László vagy Orovszky László, akiket korrupció vádjával ítéltek el. Az SZDKU és a KDM pedig már a törvénytelenség gyanúja esetén is kizárásokat hajtott végre. A pártokban a múltban jogerősen elítélt egyének is helyet kaptak, írja a Sme, erre jó példa Ján Slota esete, akit elítéltek ugyan, de ezt a tényt időközben elmismásolták. Rafael Rafaj nemzeti párti képviselő például azzal érvel, hogy a büntetés letöltése után a társadalom mindenkire úgy tekint mint ártatlan polgárra. „Számunkra az a fontos, hogy tagunk nemzetileg elkötelezett legyen. Az ember a tisztességét ugyanis nem holmiféle papírral, hanem az életével bizonyítja” – idézi a képviselőt a napilap.
A parlamenti pártok, a Smer kivételével, a tagok felvételénél az alapszervezetekre támaszkodnak. Az MKP szóvivője, Dunajský Éva szerint feltételezhető, hogy minden új párttagot személyesen ismernek, míg a DSZM alelnöke, Jozef Habánik azzal érvel, hogy helyi szinten az emberek jól ismerik egymást és tulajdonképpen „kezeskednek az emberért”.
A pártok közül a Smer a legszigorúbb a tagságot tekintve. Alapszabálya szerint ugyanis csak olyan ember lehet a tagja, aki ellen nem folyik büntetőeljárás és erkölcsileg feddhetetlen. Erről egyébként írásos nyilatkozatot kell tennie a leendő Smer-tagnak.
Felvidék Ma, Sme
