November 5-én megnyílt a kassai Kelet-Szlovákiai Képtárban Gellér Brúnó István kiállítása, a Növekvő város. A kiállítást a Visegrádi Napok keretében rendezték meg.
A bevezetőben Mgr. Lena Lešková, a Kelet-szlovákiai Képtár igazgatója felhívta arra a figyelmet, hogy a most bemutatott művész Magyarországon már megkapott minden díjat, amit csak lehetett. A tárlatot Krasztev Péter, a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézete igazgatója nyitotta meg. Mint személyes ismerősét köszöntötte Brúnót, akit mindenki e néven ismer. A pécsi művész a régészeti gondolkodás üzenetét küldi, hiszen magánmítoszával kutató, történész és régész egy személyben. De filozófus is. A különbség a többiekkel szemben az, hogy legtöbbünk sok mindent, mítoszokat is hord a fejében, ám azokat rendszerint nem valósítjuk meg. Gellér ezeket tárgyiasítja.
{mosimage}
Krasztev Péter és Lena Lešková
A Mester elmondta, ez a város elsősorban a fejében létezik, de ha lokalizálnia kellene, akkor Kis-Ázsiába helyezné. Többen beszélgettek, vitatkoztak vele. A tárlat különleges hangulatát Olajos József „Gyogyi” tette még különlegesebbé szaxofonjátékával.
Megkérdeztem a mestert, miért váltott át a konstruktivizmusból ebbe a mítoszokkal teli világba.
{mosimage}
Olajos József
– Igaz, konstruktív formákkal kezdtem dolgozni. Közel nyolc-tíz év telt el így az életemből. Ma is érdekel, hogyan lehet ilyen finom egyensúlyokkal megoldani valamit. De ez egy személyesebb dolog. Nem annyira hűvös és kimért. Ez megengedi az embernek, hogy mindenfelé elágazzon. Ha akar életrajzot ír, vagy egy jelrendszert csinál, ha akarja, egy szobrot alkot, vagy installációt. Tehát többféle lehetőséget nyújt, hogy pillanatnyi hangulatait kifejezze.
– Miért van szüksége az embernek mitológiára?
– Azt hiszem, hogy ez mindig jobb, mintha politikát csinálna.
– A politikát is mitologizálják, nem?
– Igen, de én megmaradok a magánmítoszaimnál. Engem jobban szórakoztatnak.
– Ezzel persze összefügg, hogy vajon a közönséget is szórakoztatja-e? Mi ezen a területen a tapasztalata?
– Az az érzésem, ha valaki hajlandó benne elmerülni, hajlandó esetleg végigolvasni a könyvem szövegét, akkor jól szórakozhat.
A tárlat megnyitóján fölhívták az érdeklődő közönség figyelmét, hogy hasznos, ha a rendelkezésre álló katalógussal a kezükben nézik végig a kiállított „dokumentumokat”, csakhát a szlováknyelvű katalógusok tüstént eltűntek, magyar nyelvű meg egyáltalán nem állt rendelkezésre, holott elhangzott, ha valaki a művésszel beszélgetni kíván, rendelkezésre áll, s mivel Kassán vagyunk, aligha lesz szükség tolmácsra.
A szlováknyelvű katalógust a Kalligram kiadó adta ki még 2008-ban, amelyben idézetek, naplórészletek olvashatók sohasem létezett kutatóktól, akik a Növekvő Város történetével, folklórjával, mítoszaival, trianguláris írásával és tárgyi emlékeivel foglalkoztak. Hiszen ki ismerné Dr. W. Brunnt, Kowalsky-Segnert, prof. Dr. A. Domanidest és társait, akik annyira létező figurák, mint Csúszó Sándor, vagy Jára Cimrman.
Találunk a kötetben Biblia-parafrázist is A sors játékai c. fejezet bevezető mottójaként olvashattuk: „Kezdetben volt a Véletlen és a Véletlen az Istennél volt és a Véletlen volt az Isten. Ő a kezdetben az Istennel volt. Minden a Véletlen által lett…” – adhatjuk vissza az angolul közzétett „idézetet”, mely János evangéliumának első soraira épül azzal a különbséggel, hogy ott a Véletlen (Chance angolul: lehetőséget, szerencsét, véletlent jelenthet) helyén az Ige szerepel. S ezen a ponton érhetjük tetten a különbséget az isteni és ördögi teremtés között.
A Sorsjétákok fejezet Luke Rhinehart: The Dice Man (1971; A kockázó ember; A kockavető) c művére hivatkozik mint a témával összefüggő irodalomra. George Cockcroft írta meg álnéven e könyvet, melyet felforgató jellege miatt több országban betiltottak. A történet arról szól, hogy egy pszichiáter kocka segítségével dönt életének fordulópontjain. Tehát a életének irányítását a kockára bízza. A kocka dönt el mindent. Elkövet-e nemi erőszakot vagy sem, gyilkol-e vagy sem, kedves legyen-e a feleségéhez vagy sem… Az erkölcs nem jut semmilyen szerephez. A későbbi kiadások magabiztosan hirdették: „Ez a könyv megváltoztathatja az életed” és a történet hamarosan egy modern kultusz forrása lett. Majd az újabb kiadások még tovább mentek: „Kevés regény képes megváltoztatni az életedet. Ez az egy megfogja!” Ez viszont már a művészet etikai felelősségét feszegeti, hiszen ebben az esetben a „mindenható” Kocka már az ördög játékszere, vagy inkarnációja.
{mosimage}
A hajó, kerámia
{mosimage}
Sorsjátékok, Makett álmatlan éjszakákra (kerámia), Törvénygúla (kerámia), Bálvány tekercsek,
Minden tehát potyemkini álmitológia, mégis olyan játék, mely megmozgatja a szürkeállományt, azonban nem veszélytelen.
Január 10-ig mindenki járkálhat Kassán a Növekvő Városban, ismerkedhet egy kultúrával és annak etikai vonatkozásaival, mely Brúnó magánmitológiájára épül, s komoly veszélyekre hívja föl a figyelmet.
Balassa Zoltán
