Tabajdi Csaba a franciaországi Cambremerben tartott előadást. „Az európai élelmiszerek minőségpolitikai szabályozása kettős célt tűz maga elé: meg kívánja őrizni az európai élelmiszerszektor sokszínűségét, a helyi és regionális ízeket, miközben erősíteni kívánja a termékek versenyképességét a globális és az európai piacon” – mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának magyar tagja.
A képviselő a franciaországi Cambremerben évente megrendezésre kerülő mezőgazdasági fesztivál meghívott előadójaként beszélt az Európai Unió minőségpolitikájáról, annak várható jövőbeni alakulásáról és a nemrég elfogadott szőlő- és borreform alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól.
Tabajdi Csaba a tanácskozáson felvetette a közelmúltban a Tokaji elnevezés használata körül ismételten kiújult névvitát és ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az uniós borrendtartás további finomításra szorul. „A Tokaj elnevezést övező névvita nem csak magyar-szlovák viszonylatban jelentkezik, hanem ráirányítja a figyelmet az uniós nyilvántartási rendszer bizonytalanságaira. A Bizottság a Tokaj esetében hibázott, amikor a szlovák kérelmet bejegyezte, ám ezt a hibát más eredetvédett termékek esetében is megteheti. Ezért az összes uniós tagállam érdeke, hogy finomítsuk, egyértelművé tegyük a jogszabály gyakorlati alkalmazását” – mondta a magyar EP képviselő, aki a cambremer-i szakmai fórumon újabb francia és nemzetközi szövetségeseket keresett a Tokaj-ügyében. A tanácskozáson felvetődött, vajon az új szabályozás nem vezet-e az európai élelmiszer-választék csökkenéséhez, a helyi- és regionális ízek eltűnéséhez, a tagállami szuverenitás korlátozásához. „Az uniós szintű védelemre éppen azért volt szükség, hogy megőrizzük ezt a sokszínűséget és a kisebb mennyiségben termelt, speciális termékeket is versenyképesebbé tegyük. A földrajzi oltalmat élvező borok védelme három szinten valósul meg. Helyi-, regionális szinten a hegyközségek keretein belül maguk az adott termőterületez tartozó borászok felelősek a termékleírások elkészítéséért, valamint a termőterület lehatárolásáért. Ők azok tehát, akik meghatározzák a bor minőségi kritériumait, mert ők a szakértői a kérdésnek. Nemzeti szinten az adott ország összefogja a különböző borvidékek eredetvédelmi szabályozását, majd ezt továbbítja az uniós szintre, az Európai Bizottsághoz, amely a jogszabályoknak megfelelően bejegyzi, vagy elutasítja az eredetvédelemre vonatkozó igényt. Ebben a folyamatban tehát minden történelmileg kialakult, hagyományos borfajtát és termelési eljárást védelemben tudunk részesíteni, és ezt a védelmet uniós szintre tudjuk emelni” – mondta a szocialista delegáció vezetője.
(mti)
