Szembesülve az összeomlás veszélyével, az Európai Unió bebizonyította, hogy képes gyorsan is cselekedni, ám a dominóhatással fenyegető görög krízisre adott válasz, a több száz milliárd eurós alapra épülő válságkezelő mechanizmus kialakítása csak arra jó, hogy időt adjon az eurózóna és az unió rendbetételéhez – értékelte a hét végén született új EU-IMF válságcsomagot Wolfgang Münchau, a Financial Times szakírója. Münchau felidézi a Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlására adott uniós reakciót, ami megoldotta a hitelezés leállása miatt kialakult, a bankok összeomlásával fenyegető likviditási vákuumot, de nem adott választ a szektor hosszabb távú fizetési gondjaira, amelyek még ma is fennállnak. A 750 milliárd eurós alap létrehozásával a befektetők biztosak lehetnek abban, hogy Görögország, Portugália és Spanyolország bármikor képes lesz törleszteni adósságait, tehát likviditásuk biztosított, azonban fizetőképességük – azaz képességük arra, hogy stabilizálják tartozásuk arányát jövedelmükhöz képest – semmit sem változott.
A hét végén összehozott intézkedéscsomag nagyon gyorsan hatástalannak bizonyulhat, ha az unió nem hajt végre alapvető reformokat – állítja több elemző is. Ezek közül a legfontosabb, hogy a tagországok fiskális politikáját sokkal szigorúbban, még a költségvetések elfogadása előtt ellenőrizni kell, magyarán létre kell hozni a fiskális uniót, ami ellen eddig minden állam hevesen tiltakozott. Münchau nem is hisz abban, hogy az EU ezt megteszi, és ebben sincs egyedül.
A UBS devizapiaci elemzői szerint az euró kurzusa 1,35-ig is felmehet a dollárral szemben, ám a továbbra is fennálló strukturális problémák miatt ismét gyengülni fog, és akár az 1,2-es szintig eshet. A Barclays Capital stratégái már három hónapon belül 1,2-es árfolyamra számítanak.
Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfő hajnalig tartó tanácskozásukon állították össze a görög válság tovagyűrűzését megállítani hivatott alapot, illetve a hozzá kapcsolódó intézkedéscsomagot. A forrás első eleme az unió költségvetéséből meghatározatlan ideig rendelkezésre álló 60 milliárd euró, amihez a térség országai sürgős esetben fordulhatnak. Ez úgy működik, mint az az 50 milliárd eurós alap, amelyből az eurózónán kívüli tagországok, köztük Magyarország hitelfelvételi gondjait enyhítik.
Ezenfelül az övezet tagországai a következő három évben összesen legfeljebb 440 milliárd euró adósságra garanciát vállalnak, mégpedig oly módon, hogy az erre rászoruló országon kívüli többi eurózónatag az ECB tőkéjéhez való hozzájárulása arányában vesz részt a kedvezményes hitel garantálásában. Az alapot a szabadpiacon felvett hitelekből tölti fel az unió.
A forrás harmadik eleme a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 250 milliárd eurós hitelkerete. Az ECB kötvényvásárlásokkal száll be a finanszírozásba (lásd erről külön cikkünket), és része a döntésnek, hogy a forrásokhoz az IMF gyakorlatában kialakult kemény feltételekkel lehet hozzájutni. A megállapodás elemeként Spanyolország 9,8 százalékos eddigi 2010-es hiánycélját 9,3-ra, Portugália 8,3 százalékos deficitprognózisát 7,3-ra viszi le.
A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy a intézkedéscsomag számos elemét – például a hitelgaranciákat – jóvá kell hagyniuk a tagországok törvényhozásainak, ami bizonytalanná teszi az új válságkezelő rendszer működését. Gond az is, hogy bár a mechanizmus az eurózóna 16 tagállamára vonatkozik, beindításához hozzá kell járulnia az övezeten kívüli 11 országnak is.
Napi Gazdaság
Kapcsolódó cikkek:
Görög válságból eurózóna-válság? – a Der Spiegel elemzése
Az EU 500 milliárd eurós mentőcsomagot fogadott el az euró védelmében
Szlovákia egyetért az EU válságalapjának létrehozásával
