Toleráns nyelvhasználatnak kell érvényesülnie az evangélikus egyházban és azon kívül is; erről Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a szlovákiai Zsolnán tartott evangélikus zsinaton.
Prőhle Gergely az 1610-es zsolnai zsinat 400. évfordulóján tartott rendezvényen kiemelte: az akkori zsinaton létrehozott szervezet a „magyarországi és szlovákiai evangélikusság mindmáig kötelező erejű intézményévé vált”. Az akkori evangélikusok tevékenységére utalva az országos felügyelő arról beszélt, hogy ők a teológiai tisztánlátás mellett az embert és anyanyelvét állították gondolkodásuk középpontjába. Prőhle Gergely hangsúlyozta: nemcsak a szlovák nyelvű egyházkerületeket határozta meg az egykori zsinat, hanem a mai Szlovákia területére eső, magyar és német nyelven igét hirdető egységeket is kijelölte. Utalt arra is, hogy az országhatárokat, államalakulatokat érintő változások számos tragédiát okoztak a Kárpát-medence népeinek.
Az evangélikus sajtószolgálat közölte: a múlt kedden kezdődött, hétfőig tartó zsolnai zsinat megnyitóján a megemlékezések fővédnöke, Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök szólt azokról a szlovák evangélikus személyiségekről, akik hozzájárultak a szláv népek és Szlovákia helyének megszilárdításához Európában. Fabiny Tamás, az MEE püspöke vasárnapi igehirdetésében a szlovák és a magyar nemzet sorsközösségéről szólt, melynek alapvető velejárója az intenzív beszélő viszony. Mint mondta, a szlovák és a magyar anyanyelvű evangélikusságnak alapvető feladata, hogy cselekedjék a két nép, a két ország kapcsolatainak javításáért. A Thurzó György nádor és Lányi Illés nagybiccsei lelkész által 1610 márciusában összehívott zsinat teremtette meg az akkori Magyar Királyság területén az ágostai evangélikus felekezetűek első egyházszervezetét, létrehozva három püspökséget, s megalkotva az egyház első törvényeit.
mti
