A Magyar Állandó Értekezlet után összehívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát a magyar Országgyűlés elnöke. Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában működőképes és hasznos intézménynek nevezte a Szili Katalin kezdeményezésére létrejött fórumot, amelynek szerinte a Magyar Állandó Értekezlet mellett is lehet szerepe.
A szereposztást azonban tisztázni kell, és ehhez az állandó értekezletnek kell először összeülnie Kövér László szerint. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz és a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és elfogadhatatlannak tartja, ha egy határon túli magyar politikus azt mondja, hogy az autonómia nem aktuális, ahogy tette ezt például Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Mint ismert, a Magyar Állandó Értekezlet a magyar és a határon túli magyar pártok egyeztető fórumaként működött 1998-tól egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás után azonban a szocialista-liberális kormány nem hívta össze. Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének kezdeményezésére alakult meg – mintegy pótolva a hiányt – a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely Szili Katalin elnöklésével 2006-tól minden évben szeptemberben tartotta plenáris ülését, az év folyamán pedig szakmai munka folyt az egyes albizottságokban. Valamennyi határon túli magyar közösség képviselője és a magyarországi parlamenti pártok is bekapcsolódtak a munkába, feltűnő volt azonban a végrehajtó hatalom, a kormány képviselőinek távolmaradása.
A Fico kormány idején, 2008. november 4-én a szlovák parlament a KMKF működését a szlovák belügyekbe való beavatkozásnak minősítette. Bugár Béla viszonya sem egyértelmű, 2007 után, miután leváltották az MKP elnöki tisztségéből, nem ment el egyetlen plenáris ülésre sem, a Most-Híd elnökeként 2009 szeptemberében ismét távol maradt, sőt úgy nyilatkozott, hogy a KMKF-nek nincs helye a magyar parlamentben.
A magyarországi politikusok számára kérdés, hogy vajon „van-e helye” egy szlovák-magyar pártnak azokon a fórumokon, amelyek a magyar nemzetpolitikát hivatottak erősíteni? Úgy tudjuk, a Fidesz elnöksége tagjainak is megoszlik erről a véleménye.
A KMKF-ben egyébként a határon túli magyar országos vagy megyei képviselettel rendelkező pártok képviselői kaptak meghívást, illetve ezen pártok EP-képviselői is. A KMKF Állandó Bizottságában az MKP-t Duray Miklós képviselte, az MKP több parlamenti képviselője bekapcsolódott az albizottságok munkájába.
A magyarországi választások óta a protokolleseményekre, mint az országgyűlés alakuló ülése, a kormány megválasztása, a Most-Híd is kapott meghívást, de nem Bugár Béla, hanem Vörös Péter vett részt az eseményeken.
A KMKF összehívása a magyar Országgyűlés elnökének jogkörébe tartozik, míg a MÁÉRT a magyar miniszterelnök vezetésével tanácskozik. Szakmai körökben felmerült az a javaslat, hogy a KMKF legyen a valamennyi országos, regionális és EP-képviselő találkozási helye, a MÁÉRT-ben pedig a magyar kormány és a határon túli magyar politikai képviselete tárgyaljon a KMKF stratégiai javaslatainak operatív végrehajtásáról.
Felvidék Ma, MR1, pog