A szlovák egészségügyi ellátás nagy reformere, Rudolf Zajac miniszterként a parlamenti pulpitusról mondta el mindenkinek: a jó rendszerben akkor lenne elég pénz, ha az egészségbiztosítási járulék 16 százalékos lenne az akkor már hatályos vizitdíj, kórházi napidíj, az éves elszámolás és gyógyszertérítések mellett. Ennek a 16 százaléknak az államkasszát terhelő biztosítottak után is be kellett volna folynia, de ebben a szférában a legnagyobb haladást az jelentette, hogy optimális esetre meghatározták a két évvel korábbi nemzetgazdasági átlagbér 5 százalékát mint járulékot. Ennyit azonban még soha nem fizetett ki az államkassza. Most sem fog. Ivan Uhliarik (KDH) egészségügyi miniszter kinevezése óta annyi elképzelést és ígéretet mondott el a nyilvánosságnak, hogy számon tartani is nehéz lenne. S nemcsak nehéz, felesleges is. Mindennél többet mond el egészségpolitikája irányvonaláról, hogy visszavette tárcájához a Zajac-reform szakértőit, s feltehetőleg ott folytatja, ahol 2006-ban megszakadt a lánc. És bár kezdetben azt ígérte, több pénz jut majd az ellátórendszerbe, mára világos, hogy ez a több lényegesen kevesebb lesz az eddiginél.
Anélkül, hogy vitatnánk az ellátásra fordított pénzek hatékonyságát érő bírálatokat, csak megjegyezzük: az államkassza 2011-ben az idei 4,78 százalékhoz képest 4,32 százalékot fizet majd saját biztosítottja után az ellátórendszerbe, ami az idei havi 34,56 euró helyett 31,16 eurót fog jelenteni fejenként, a 2012-re tervezett 4 százalék pedig előzetesen 30,58 eurót. Az államkassza az ideihez képest 6,62 százalékkal kevesebbet fog betenni az egészségbiztosítókba. Igaz, a pénzügyminisztérium azzal védekezik: a 84,9 millió eurós csökkenést kompenzálja az által, hogy a gazdaságilag aktívakra, elsősorban a kisvállalkozókra és tőkejövedelmekből élőkre az eddiginél nagyobb járulékfizetési kötelezettséget ró ki, amiből 57,4 millióval több bevétel várható, tehát a tényleges csökkenés csak 27,5 millió euró (0,7 %) lesz, ami a gyógyszerfogyasztás ésszerűsítésével ellentételezhető.
Mivel az államkassza a gyerekek és inaktívak, azaz a nyugdíjasok után fizet majd lényegesen kevesebbet, aligha válik valóra Ivan Uhliarik nyugdíjasoknak tett ígérete, hogy havi „plafont” állapítanak meg nekik a gyógyszer-hozzájárulásukra. Eredetileg 10-15 eurót emlegetett a miniszter, mára erről egyre kevesebbet beszél, s ha kérdezik, a piacon lévő adott diagnózisra használható legolcsóbb gyógyszer árának 10-15 százalékát emlegeti már, de nem kötelező érvénnyel.
Vannak azután tételek, amit az államkassza az egészségügyi szolgáltatókra hárít. Ilyen az orvostovábbképzés összes költsége, amelyet tiszta jövedelemként adó- és járulékkötelezettséggel terhel meg a kormány. Ezek nem kis pénzek, s azon túl, hogy a szakorvosvizsga előfeltétele a képzésen való részvétel, a térítésére sem lesz mód. A munkáltatók ugyanis a napokban új „közfeladatot” kaptak: az Általános Egészségbiztosító – az ország legnagyobb biztosítója – takaréklángon működhet csak. Forráshiánya miatt meg kell nyirbálni szerződéseit az orvosokkal és kórházakkal, az eddiginél is kevesebbet fizethet nekik a betegellátásért. Igaz, a kormányzat hozzáteszi: ellátatlanul senki nem maradhat, mert az orvosnak vagy a kórháznak akkor is kötelessége ellátni a beteget, ha egy fillért sem kap érte az egészségbiztosítási kasszától. Hasonló cipőben jár a legkisebb „királyfi”, az Union egészségbiztosító is. Az egészségügyi felügyelet egyedül a Dôvera magánbiztosítót dicséri, amely kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Igaz, olyan áron, hogy már idén sem kötött ellátás-térítési szerződést számos háziorvossal, kórházzal – arra hivatkozva, hogy nincs rá pénze.
Arról egyelőre nem beszél a kormány, milyen törvények módosítására készül. A fentiek csupán a jövő évi költségvetési javaslatból és a hároméves előrejelzésből olvashatók ki. Ezek alapján azonban várható, hogy ellátórendszer-hálózati ésszerűsítés előtt állunk, amit követhet az alapellátás törvényi meghatározása, a készpénzfizetős szolgáltatások katalógusa az üzleti alapú kiegészítő egészségbiztosítás bevezetésével, és természetesen: az intézmények transzformálása gazdasági társaságokká. Ha ezeket a törvényi változásokat még idén a parlament elé terjeszti a kormány, akár sürgősséggel, a gépezet változásai 2011-ben megkezdődhetnek. Ha nem, a jövő év az egészségügyi ellátórendszer nagy válságának esztendeje lehet.
Felvidék Ma, gyr
