Első olvasatban tárgyalja a kisebbségi nyelvek hivatali használatáról szóló törvény módosítását, amelybennem kevés magyarellenes kirohanás hallható. Az ellenzéki pártok megszólalói elsősorban magyarveszélyt látnak benne, s ezt is hangsúlyozzák.
Dušan Čaplovič (Smer) még tegnap este megfogalmazta: nincs értelme új szabályozást elfogadni, mert senki nem sürgeti, és csak a kisebbségi jogállást bonyolítaná Szlovákiában. Anna Belousovová (független) a kisebbségek nyelvhasználata miatt kialakuló káoszon aggodalmaskodott. Rémképet festett fel arról, hogy a törvénymódosítás után az országhatáron az lesz kiírva, hogy Felvidék, hogy eltűnnek a szlovák feliratok Dél-Szlovákiában, hogy pl. Komárom a szlovák oldalon is Komárom lesz, s Orbánnak köszönhetően a város tele lesz magyar állampolgárokkal. Belousovová D. Cameron brit kormányfő multikulturalizmus csődjéről szóló szavait is idézte, s beszédét azzal zárta, hogy „a kisebbség jogai addig terjedhetnek, amíg az államalkotó szlovák nemzet szuverén államhoz való jogát nem sértik“. Szerinte ez a törvénymódosítás ezt teszi, ezért nincs rá szükség. Belousovovának tárgyi megjegyzésben Bugár Béla (Most-Híd) több olyan törvényt idézett, amely lehetetlenné teszi, hogy a felválozolt rémképek valóra váljanak, de csak azt érte el: hogy Belousovová letorkolta, lemagyarozta, leirredentázta, hozzátéve, hogy van egy mondás:“bízz, de ellenőrizz; a magyart pedig legalább háromszor!”.
Rafael Rafaj (SNS) is szót kapott. Újra meghallgathattuk a rémtörténeteket, ezúttal arról, hogy a rendes államalkotó szlovák ember hogyan nem tudott szót érteni a rendőrrel, aki csak magyarul volt hajlandó beszélni vele, s milyen durva sérelem érte, hogy nem tudta megértetni vele saját ártatlanságát… Szólt aztán a magyarországi alkotmányozásról, a várható választójogi törvénymódosításról, amit szintén kikért magának. Felemlítette Farkas Géza magyar konzult, aki szerinte azt állította, hogy Cirill és Metód nem is létezett, elmondta: pártja feljelentette egy dunamocsi „jelenséget”, ahol az egyik családi háznál ki van tűzve a magyar királyság zászlója és az ún. Árpád-sávos zászló, amit ők fasiszta jelképként adtak a főügyészségre mondván: a Horthy-Magyarország, illetve a nyilaskeresztes párt zászlóiról van szó. Számon kérte, Duray Miklós volt parlamenti képviselő miért nem beszélt soha arról, hogy 1938 után Magyarország megszállva tartotta Dél-Szlovákiát. Felháborodottan ecsetelte, gróf Esterházy János micsoda irredentavezér volt, s számon kérte a kormányalelnökön és a parlament alelnökén, hogy ilyen körülmények között nem átallnak még egy ilyen törvényjavaslatot beterjeszteni. A magyar elszakadás legfrissebb jeleként hozta fel, hogy tegnap az agrárkamarán belül magyar tagozatot hoztak létre, úgymond a Dunaszerdahelyi és Galántai járás kiválásával. Rafaj hozzátette még, hogy Európában talán négy egynyelvű ország van, a többi többnyelvű, de egyik sem akar világcsúcsot felállítani a kisebbségi jogokban úgy, mint Szlovákia. A spanyol példába belebukott ugyan, mert azt is el kellett mondania, hogy létezik katalán és baszk autonómia, de aztán elkente az egészet azzal, hogy ebben az országban is van hivatalos nyelv, a spanyol. A külföld jobban tenné, ha nem Szlovákiát monitorozná, mondta, azt a Szlovákiát, ahol a magyar hivatalos nyelv! Ez a törvény romboló, dezintegráló, Koszovóhoz vezet, ártalmas és kártékony, eztért nincs rá szükség. A koszovói albánok is úgy gondolták, hogy Nagy-Albániához tartoznak (de Nagy-Romániát, Nagy-Magyarországot és Nagy-Bulgáriát is emlegetett közben), ezzel kezdték, s 13 törvényt akar módosítani. Ráadásul Pozsonyt és Kassát is városrészekre bontja, hogy ott is legyenek egyes helyeket magyar vagy horvát feliratok. Ezt kikérte magának. „Mindhalálig magyarul” – ezt üzeni ez a törvény, szlovákul nem is kell megtanulni, mondta, s a magyar bölcsődétől kezdődő felsorolást a magyar mennyországgal fejezte be. S utána megkérdezte Rudolf Chmel kormányalelnököt: miért áll elő a magyar irredenta követelésekkel, a magyarosítással. Miért akarja alkotmányellenesen a magyarul nem tudó szlovákokat kizárni a szlovákiai hivatalokból, munkahelyekről.
