Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét az Országgyűlés, amelynek döntéseit árgus szemmel figyelték Pozsonyban is, s nem maradtak el a vélemények, sommás ítéletek, bírálatok sem, a nagypolitikában alig akadt, aki nem szólalt meg.
Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból.
Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: „történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le”. Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. „A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat” – mondta. Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket. „Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot” – mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg. „Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás” – zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, „a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak”.
Bármilyen meglepő is, a budapestihez hasonló figyelem övezte a magyar alkotmányról szóló szavazást Pozsonyban a legfelsőbb politikai körökben is, s azon melegében állást is foglaltak az új alaptörvényről a parlamenti pártok vezetői. Juraj Droba, a Szabadság és Szolidaritás pártjának képviselője azt kifogásolja, hogy a magyar alaptörvény nincs összhangban az 1995-ös szlovák-magyar államközi szerződéssel, mert úgy ad kollektív jogokat egyes csoportoknak, hogy nem kérte ki a pozsonyi kormány véleményét, s nem folytatott róla szakértői tárgyalásokat. Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem zárja ki, hogy az új magyar alaptörvényre válaszul módosítani kell a szlovák alkotmányt, mert mindenképpen komoly akadályokat kell gördíteni a magyar alaptörvény egyes pontjainak végrehajthatósága elé, mondta. Tudatában van, hogy ehhez széleskörű szlovák összefogás kell minden olyan kérdésben, amely a szlovák-magyar kapcsolatokat érinti. Bugár Béla véleménye sem fogja érdekelni, mondta, ha csatlakozik a szlovák pártokhoz, jó, ha nem, az ő dolga. „Itt az ideje, hogy a kormánykoalíció pártja megmutassák, hogy Szlovákia fontos nekik”- fogalmazott, s hogy nem fogják eltűrni, hogy Magyarország támogassa a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit. Fico szerint Magyarország Szlovákia területi épségét fenyegeti alkotmányában, ezért a szlovák alkotmánynak is többet kell mondania az állam területi épségéről a mostaninál.
A Kereszténydemokrata Mozgalom számára is új problémákat hozott a magyar alaptörvény. Ján Fígeľ pártelnök szerint nagy gondot jelent a választójog megadása olyan személyeknek, akiknek nincs állandó lakhelyük Magyarországon. S ugyancsak bajos számára, hogy Magyarország a kisebbségek önkormányzati szerveit is támogatni kívánja. Sajnálja párhuzamosan, hogy a magyarországi kisebbségek nyelvének védelme kikerült a magyar alkotmányból, s hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét sem oldották meg. A KDH fenntartja, hogy más ország jogrendje nem avatkozhat be a Szlovák Köztársaságéba, s az állampolgárság megszerzése vagy elvesztése ügyében a nemzetközi jogot tartja iránymutatónak. Ennek érdekében támogatni akarja a szlovák külügyminisztérium törvénymódosító javaslatát. Fígeľ a magyar alkotmány kérdését a koalíciós tanács elé akarja vinni, utána pedig plenáris parlamenti vitát szeretne rendezni róla. Pavol Hrušovský frakcióvezető szerint azért van erre szükség, mert Orbán Viktor már más Magyarországot akar építeni, mint a korábbi kormányok.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Nagy-Magyarország visszaállítására tett első lépésnek tartja az új alkotmányt. Meggyőződése, hogy Budapest igényeinek egyre fokozódnak majd, s ez nyílt katonai konfliktushoz vezet a végén, mert „ a szomszédos országok nem hagyják elvenni szuverenitásukat”.
A magyar alkotmány Magyarország ügye, nyilatkozta Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője, aki szerint az eseménynek csupán akkora jelentőséget kellene tulajdonítani Pozsonyban, amekkorát megérdemel. A határon túli magyarok választójogával kapcsolatosan arra figyelmeztetett, azt majd egy 2/3-os törvény fogja szabályozni, tehát meg kell várni, hogyan fog rendelkezni az a törvény. Solymos hozzátette: a helyes az lenne, ha választójogot azok kapnának, akik a választások eredményének következményeit viselni fogják.
A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban reagált az eseményre. „A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. A szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él. Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme összhangban áll a nemzetközi joggal, és az Európai Unió szerződésének 2. cikkelye értelmében az egyéni jogok elvén alapul. A Szlovák Köztársaság ezért el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék a Szlovák Köztársaság és állampolgárainak szuverenitását és jogait.”
Gyurkovits Róza {iarelatednews articleid=”28159,28170,28167″}
