Jorgos Papandreu maradt Görögország kormányfője, miután péntek éjjel a görög parlamentben kormánya ismét bizalmat kapott. A háromszáz tagú országházban kapott 153 igen szavazattal továbbra is a Papandreu-kabinet marad hivatalában.
A szavazást szándékosan tették az éjjeli órákra, amikor a legnagyobb amerikai és európai tőzsdék zárva tartanak, hogy a választások kimenetele ne befolyásolja a pénzpiac kötvényvásárlásait, illetve az eurókötvények árfolyamait. Az egész világot, de főleg az euróövezetbe tartozó országokat egy hete sokkoló görög politikai helyzet ezzel egy újabb drámai felvonáson van túl. Mindenki, köztük a szlovákiai polgárok is akkor alhatnának nyugodtan, ha végre az ország a gazdasági megerősödés útjára lép. Ez még nagyon távol van, fénye még a látóhatár alatt sem látszik. Elsősorban az ország belső ügyeit kell rendezni, és minden görög állampolgárt beleértve, higgadt fejjel keresni a csődből kivezető utat. Jobban meg kell becsülni a kapott segítséget, az óriási összegű kölcsönöket, amit nem felélni, hanem munkahelyteremtésre, és valós értéktermelésre kell felhasználni. Ehhez az embereknek vissza kell térni a munkájukhoz – ha még van – és tudatosítani kell, hogy csakis a becsületes munka teremt jólétet. Nem lehet sem az elkövetkező görög nemzedék, sem más államok tisztességesen dolgozó polgárainak terhére élni és költekezni. Ez a kor számukra véget ért, és nem térhet vissza. A csőd előidézőinek személyes felelősségre vonását is higgadtan, a legközelebbi parlamenti választásokon kell elvégezni, a szavazóurnáknál.
Jorgos Papandreu kormányfő még a szavazások megkezdése előtt hivatalosan is visszavonta a felvett görög kölcsönökről tervezett népszavazási kezdeményezést. A visszavonással a készülő irányíthatatlan csődtől mentette meg Görögországot. A franciaországi Kanban ülésező G20-ak tanácskozásának résztvevői megkönnyebbülve fogadták a hivatalos bejelentést. A csúcsértekezleten részt vevő Barak Obama amerikai elnök felszólalásában kijelentette, hogy a válságot Európa képes megoldani, és ehhez az USA minden lehetséges támogatást megad. Kijelentésével arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy saját gazdasági erejével – és ne Kína, vagy más ország hitelével – küzdje le az eurókötvény-válságot.
Európa ezzel visszatérhet a görög és a többi bajbajutott ország, elsősorban Olaszország pénzügyi gondjainak rendezéséhez. November elején az unió tagországainak, a 27-ek csúcsértekezletén elfogadott négypontos válságkezelő intézkedések végrehajtása ennek szellemében tovább folytatódhat. Az európai pénzintézetek 2012 júliusáig 50 százalékos görög adóságleírást és minden bank értékösszegéhez mért 9 százalékos készpénzfeltöltést hajt végre.
A csúcsértekezlet határozatának végrehajtásával, Papandreu múlt heti népszavazási kezdeményezését követően, minden európai bank, köztük a szlovák pénzintézetek is kivártak. Szlovákiában a Postabank (Poštová Banka, a.s.) a legérzékenyebben érintett pénzintézet, amelyre az EU-határozat végrehajtása vonatkozik, mert ők rendelkeznek a legtöbb görög állami kötvénnyel. A szlovák pénzintézet egyelőre nem nyilatkozott milyen formában kívánja megoldani a hitelleírás utáni tőkésítést. Nem tudni, itthon sikerül-e saját pénzforrást találnia, vagy állami segítséget kér a tőkeemeléshez. A kérdéssel, mivel a Postabank gondja valamennyink zsebét érzékenyen érinteni fogja, mi is foglalkozni kívánunk.
Felvidek.ma, dg