Komárom belvárosában csütörtök délután ünnepélyes keretek között avatták fel Esterházy János komáromi domborművét, Nagy János Esterházy-díjas szobrászművész alkotását. A rendezvényt az Egy Jobb Komáromért civil mozgalom szervezte. (Képgalériával frissítve)
A szervezők azért választották november 17-ét a szoboravató napjának, mert Esterházy János életpályája elválaszthatatlanul összefonódik a diktatúrával és a totalitarizmussal szembeni harccal, amelynek Szlovákiában – az 1989-es bársonyos forradalom kitörésének évfordulóján – éppen ez az emléknapja. A zord időjárás ellenére nagyon sokan, csaknem háromszázan vettek részt a Nádor utcai eseményen, köztük számos közéleti személy is eljött, hogy koszorúzással, gyertyagyújtással vagy legalább egy főhajtással kifejezze tiszteletét Esterházy János emlékének.
Az ünnepség a Szózat hangjaival kezdődött, majd Dráfi Mátyás Jászai-díjas színművész elszavalta Ábrányi Emil Él a magyar című versét. Az egybegyűlteket az Egy Jobb Komáromért képviseletében Boldoghy Olivér köszöntötte, az ünnepség narrátora pedig pedig Less Károly volt – ugyancsak a rendezvényt szervező mozgalomból. Boldoghy Olivér a megjelentek között köszöntötte a két Komárom városának elöljáróit, a történelmi egyházak képviselőit, a felvidéki civil szervezetek képviselőit, Balogh Csabát, Magyarország pozsonyi nagykövetét és annak munkatársait, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát, Duray Miklós közírót, Berényi József MKP-elnököt, és természetesen a szobor alkotóját, Nagy Jánost is. Boldoghy beszédében hangsúlyozta: „A 2011-es évben Esterházy János születésének 110-edik évfordulójára emlékezik az egész felvidéki közösség. Talán soha még ennyi figyelmet, soha ennyi elmarasztalást, bántalmazást valamint dícséretet és szeretetet nem kapott még, mint ebben az egyetlen évben. Miközben az ország első számú közjogi méltósága -többször is megismételve az ország hivatalos álláspontját- fasizmussal és hitlerizmussal vádolta őt, a felvidéki magyar civil szervezetek, baráti társaságok és intézmények egyik emléket állították a másik után. A búcsi, királyhelmeci és ipolynyéki emlékművekhez idén csatlakozott Kassa, Dunaszerdahely, Gúta, Losonc és most Komárom is. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a pozsonyi magyar nagykövetség és az Esterházy János Polgári Társulás idén együtt kezdeményezték a mártírpolitikus boldoggá avatását, néhány héttel ezelőtt pedig az egyik legbefolyásosabb zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga tüntette ki posztumusz bátorság díjjal.
Az idei évet nyugodtan nevezhetjük Esterházy János évének. Sokunknak nem kérdés: a gróf élete és üzenete minden egyes európai ember számára példaértékű és ápolandó egyetemes örökség. Azonban őszinte szívbéli óhajunk az is, hogy ezt az álláspontot fokozatosan a szlovák fél is elsajátítsa és magáévá tegye” – mondta Boldoghy, aki ennek érdekében – baráti gesztusként – szlovákul és méltatta Esterházy János érdemeit.
Duray Miklós felszólalásában rámutatott, Szlovákiában a kommunizmust felváltó demokrácia sem képes felülemelkedni azon a folyamaton, amely Esterházy Jánost igazságtalan döntéseivel meghurcolta. Duray hangsúlyozta, Esterházynak számunkra ma is érvényes üzenetei vannak. „1936-ban az ő vezetésével az akkori magyar politikai erők egyesültek. Példát mutatva a mának is, hogy egy elnyomott helyzetben, másodrendű állapotban élő közösség érdekeit csak úgy lehet hatékonyan képviselni, ha összefogunk” – mondta Duray, akinek honlapján (www.duray.sk) az egész beszéde megtekinthető.
Dr. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára volt a szoboravató ünnepség következő szónoka. Emlékeztetett Esterházy 1938-as egyik beszédére, amiben többek között az állt: „mi a szlovák népet mindig testvérünknek tekintettük, és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az 1000 éves sorsközösséget emberi erő nem bonthatja szét. Ennek érdekében szorgalmazzuk a magyar-szlovák párbeszédet és megbékélést”. Egy ilyen embernek – akinek az volt a jelszava, hogy a „mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt”, aki a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt – a mai szlovákiai megítélése elfogadhatatlan.
Berényi József MKP-elnök először beszámolt New Yorkban szerzett azon élményeiről, amikor két héttel ezelőtt részt vett és beszédet tartott az amerikai Rágalmazásellenes Liga Esterházy Jánost kitüntető díjátadásán. „Úgy kaptam erre a rendezvényre meghívást, mint az Esterházy János vezette párt mai utódpártjának az elnöke” – mondta Berényi, aki szintén emlékeztetett Esterházynak az összefogásra mutató üzenetére, de ugyanezt üzeni az 1989-es rendszerváltozás is, hiszen a rendszerváltó erőknek csak összefogással lehetett esélyük a sikerre a kommunista hatalommal szemben. „Örülünk annak, hogy a kinyújtott kéz, amit a civilektől kaptunk és viszonoztunk, ma már közös rendezvényekben is megmutatkozik. Ennek az összefogásnak a jegyében nyújtottuk a kezünket nemrég a politikai hatalmon osztozkodóknak is…” – mondta Berényi (beszéde megtekinthető az MKP honlapján).
{phocagallery view=category|categoryid=326|imageid=9827|detail=0|float=right}A domborművet, mely Esterházy börtönbéli arcát ábrázolja – feltüntetve a rabszáma is – Balogh Csaba nagykövet és Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért mozgalom elnöke leplezték le. Az emlékmű költségeit közadakozásból biztosították. A szobor leleplezése után következett az emlékezés virágainak és lángjainak elhelyezése, illetve meggyújtása. Koszorúztak: Magyar Polgári Kör, Somorja Hangja, mindkét Komárom városának önkormányzata, Endresz csoport, Dr. Fónagy János és Dr. Balogh Csaba, MSZ Felvidék, Komáromi Öregdiák Baráti Kör. A rendezvény a magyar Himnusz felcsendülésével zárult.
Esterházy János lánya, Malfati Esterhàzy Alice az ünnepséget követően Boldoghy Olivérnak küldött levelében fejezte ki köszönetét Esterházy komáromi méltatásáért.
Komárom a jövő héten is Esterházyra emlékezik. November 23-án, 16 órai kezdettel a plébániahivatal nagytermében (Nádor utca 11) vetítik az Üldözöttek védelmében című, Esterházy életéről szóló filmet. A vetítés után Csáky Pál tart előadást Esterházyról, majd Hetényi József, Esterházy volt gulagos rabtársa szól a mártír gróf testamentumáról.
Felvidék.ma, O.N.
