A Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) elnöksége és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nemzetközi sajtótájékoztatón állt ki Orbán Viktor miniszterelnök nemzetmentő munkája mellett.
A 2011. december 9-én alakult Civil Együttműködési Tanácskozás, január 12-én tartotta elnökségi ülését, ahol Felvidéket Huszár László képviselte. A mintegy ezer Kárpát-medencei civil szervezetet felölelő szervezet, s az évek óta működő CÖF nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen kinyilatkoztatták, hogy a jelenlegi válságos helyzetben is változatlanul támogatják a kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt nemzetmentő munkájában. Egyúttal felhívták az ellenzéket és a balliberális sajtót a felelős magatartás tanúsítására, arra, hogy ne dolgozzanak az ország érdekei ellen. Nyomatékosan kérték ugyanakkor a külföldi sajtó képviselőit, ne keltsék megalapozatlanul rossz hírét hazánknak, kellő tájékozódás nélkül ne tudósítsanak.
Dr. Csizmadia László CET elnöke, CÖF alapító szóvivője elmondta, hogy a nyugati világban nem értik a magyar kormány kétharmados többségét, amellyel átütő erejű szavazás történt egy végletekig áldemokratikus, saját népét semmibe vevő liberális-szocialista hatalmi rendszer megbuktatásáért. Mint ismeretes 2009-ben a civil társadalom, 1100 szervezet társadalmi szerződést adott át a Fidesz-KDNP-nek, követelve az új alkotmányozást, vagyis az alaptörvényt széles körű társadalmi vita után fogadták el. „Meg kell erősödni a civileknek, nemzeti összefogásra van szükség. Azt látjuk, hogy most egy pénzügyi vasfüggöny kezd leereszkedni Magyarország határai körül. Ezt mindenképpen meg kell akadályoznunk. A magyar civil háló, amely az egész világra kiterjed olyanná fog válni, hogy azonnal tudjon reagálni ezekre a méltánytalan támadásokra, amelyek pl. a nyugati lapokban is megjelennek. Olyan gazdasági-társadalmi közösség alakul ki, amely példával szolgálhat Európának. Létre fog ez jönni, én optimista vagyok.” – fogalmazott Csizmadia László.
Fricz Tamás politológus a sajtótájékoztatót követően a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, sajnos a helyzet az elmúlt egy év alatt semmit sem javult. Az Orbán kormány 2010 őszén vezette be azokat az intézkedések, melyek miatt most a támadásokat kapja. A válságadó bevezetése a neoliberális világ úgymond szentéjeit érinti, azaz a bankokat és a multicégeket, hiszen jogos elvárás, hogy a gazdasági válság terheiből ők is arányosan kivegyék a részüket. Egyértelműen látszik tehát, hogy ez a valódi oka a támadásoknak, akkor, amikor ezt olyan politikai támadásokba álcázzák, mint az alkotmány vagy a médiatörvény, s most már egy egész törvénycsomag. „A Kárpát-medencei magyarság összefogásával együtt mutatjuk fel azt a civil erőt, ami az egyetlen lehetőség arra, hogy ezt az elképesztő, átfogó támadást valahogy ki lehessen védeni. Úgy tűnik, hogy nincsenek szövetségeseink, s egyedül maradtunk, de ha mi ebben a küzdelmünkben kitartunk, meglesznek azok a szövetségesek, akik szintén kimondják, hogy ennek a nemzetközi pénzügyi hatalomnak ellen kell állni.” – nyilatkozta Fricz Tamás, s hozzátette, hogy az, hogy ennyire bele akarnak avatkozni pl. a magyar jogrendszer belső ügyeibe, valóban azt mutatja, nagy baj van a demokráciák működésével. „Az ideálisnak nevezett demokrácia recseg-ropog, mert hatalmi-, gazdasági-, pénzügyi érdekek egyszerűen felülírják a demokratikus szabályokat, és válsághelyzetekben, amikor ilyen kis ország, mint Magyarország megpróbál ellenállni a gazdasági nagyhatalmaknak, akkor már odáig elmennek, hogy átlépik a határokat. Egészen megdöbbentő. Az elmúlt években láttuk, hogy a posztkommunista erőkkel milyen jó kapcsolatot építettek ki az Egyesült Államok és Európai Uniós politikusai azért, mert jól tudjuk, hogy a balliberálisok mindig szépen végrehajtják a pénzügyi körök szándékait, cserébe majd megvédik őket.” – szögezte le Fricz Tamás.
Nekünk, civileknek a nemzet a legfontosabb. Akik nyugatra hivatkozva nyilvánulnak meg ebben a témában, azok nem a nemzeti érdekeket védik. – fogalmazott a Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság január 15-i műsorában Bodó Barna, az erdélyi civil szervezetek képviseletében. „Olyan nemzetközi szervezetek figyelmeztetik Magyarországot, amelynek képviselői nem egységesek, s nem egyforma mércével mérnek. Csehországban és Szlovákiában mindmáig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, amelyek kimondják a kollektív bűnösség elvét a magyarok és a németek vonatkozásában, s ezen országokat az Európai Unió nem kötelezi, hogy vonják vissza. Amikor Sólyom Lászlót visszafordítják, akkor nyugat hallgatott. Amikor most egy 99 éves asszonytól megvonják az állampolgárságot, felszólítják személyi iratainak a leadására, akkor az egész nyugat hallgat erről. Nekünk azt kell észrevenni, hogy közöttünk még vannak olyan civilek, akik nem látják meg azt, hogy nyugat a mi vonatkozásunkban nem szerezte meg azt az erkölcsi jogot, hogy ítéletet mondjon.” – nyilatkozta Bodó Barna.
Deák Ernő a nyugati-civilizációt képviseletében Ausztriából érkezett, s úgy látja, hogy a Gyurcsány és a Bajnai kormány messzemenően megalkudott a nemzetközi tőkével, és vették fel a kölcsönöket, amennyire csak belefért. Az Orbán-kormány viszont meghúzta a féket. Ausztria egészen addig semleges volt, amíg nem jött a banktörvény. Ausztria gazdasági érdeke is Magyarország átsegítése ezen a válságon. „Ami történik az elfogadhatatlan. Ha egy osztrák lap azt írja, hogy Orbán őrült, s Koreához hasonlítja, akkor nekünk erkölcsi kötelességünk ezt szóvá tenni, s a rágalmakat kivédeni. Az igazság és a tények oldaláról kell informálnunk a nyugati közvéleményt.” – fejtette ki Deák Ernő.
A CÖF és a CET elnöksége a következő nyilatkozatot fogadták el:
A Civil Összefogás Fórum és a Kárpát-medencei civil hálót képviselő Civil Együttműködési Tanácskozás vezetősége ezúton is üzeni minden magyarnak, hogy a több ezer hozzá érkezett levélben megfogalmazott elvárást teljesítve csatlakozik a 2012. január 21-én 16 órakor a Hősök teréről induló békemenethez. Kérjük összes tagszervezetünket és támogatóinkat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a csendes felvonuláson, pártszimpátiára való tekintet nélkül.
Nem engedhetjük, hogy a történelem szemétdombjáról előkerült vasfüggöny újra leereszkedjék!
Visszautasítunk minden olyan törekvést, amely Magyarország szuverenitása és a magyar kormány közjót szolgáló, a hosszú távú nemzeti érdekeket szem előtt tartó gazdasági, társadalmi intézkedései ellen irányul. Bízunk Európa népeinek szolidaritásában és az összeurópai szintű civil kontroll megvalósításában, amely közös érdekünk.
A demokratikus választásokon, kétharmadot meghaladó többséggel megválasztott magyar kormány mellé állva egyenlő elbánást, jogegyenlőséget és segítő együttműködést várunk az Európai Unió tisztségviselőitől és szervezeteitől. Ugyanezt kérjük az Amerikai Egyesült Államoktól, amely méltán büszke történelmi érdemeire a demokratikus intézményrendszerek kialakításában.
A történelem viharaiban mi, magyarok is helytálltunk. Évszázadokig védtük Európa végvárait, és számtalan hősi halállal járultunk hozzá a kommunizmus megdöntéséhez. Európa és a világ nem feledheti 1956-ot és a vasfüggöny lebontását!
A Civil Együttműködési Tanácskozás jelmondata Széchenyi István örökbecsű mondása: „Nihil de nobis sine nobis – Semmit rólunk, nélkülünk.”
Itt az idő, feltámad a civil tenger, megmutatja erejét. Gyertek velünk!
* * *
A Százak Tanácsa 2012. január 5-én, évi első ülésén is elfogadott egy nyilatkozatot, melyben az alábbiakat fogalmazta meg: A Százak Tanácsa döbbenten és felháborodva fogadja az ország elleni összehangolt hazai és külföldi támadásokat, melyek mögött a nemzetközi pénzvilág és sajtó hatalmasai állnak. A választási győzelem estéjén mondta Orbán Viktor: Ezentúl Magyarországon a magyar emberek érdeke lesz az első. Ezt helyeseltük, és bár bizonyos területen magunk is fogalmaztunk meg bírálatokat, támogatjuk ezt a politikát. Márai Sándor írta: Mindent, ami a legjobb Benned, adj oda a Hazádnak. Ez a legfőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.
Budapest, 2012. január 5.
A Százak Tanácsa 2012 évi soros elnökei: Bakos István, Dr. Béres József, Dr. Bíró Zoltán, Dr. Naszlady Attila, Piukovics Gábor, Dr. Szijártó István (ügyvezető elnök)
* * *
Eva Maria Barki által jegyzett január 10-én indított internetes petíciónak a célja a magyar nép önrendelkezésének és Magyarország szuverenitásának megőrzése. Az aláírók száma meghaladta a 14 ezret.
Fotó: Csudai Sándor, Magyar Hírlap
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31513, 31499, 31924, 31906, 31969″}
