A cseh- és morvaországi magyarok szombaton délután Prágában emlékeztek meg az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról.
A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége, az Együttélés Politikai Mozgalom és más csehországi magyar szervezetek képviselői Prágában koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem emléktáblájánál a Kisoldali téren (Malostranské námestí).
Az emléktábla az 1989-es rendszerváltás óta hagyományos helye a csehországi központi március 15-i ünnepségeknek. Az idei megemlékezésen részt vettek a prágai magyar nagykövetség diplomatái, a Prágai Magyar Kulturális Intézet képviselői, a prágai Ady Endre Diákkör, a szlovákiai diákklubok képviselői és magyar turisták is. Az ünneplők között nagy számban voltak fiatalok, jelen volt Csémi Szilárd is, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke. A megemlékezés végén a mintegy 200-250 résztvevő közösen elénekelte a Himnuszt.
Az ünnepségen elhangzott szónoklatok felidézték és méltatták az 1848-49-es forradalmi események történelmi jelentőségét, azok hatását a magyar és európai történelemre. A szónokok a mához szólva hitet tettek a kárpát-medencei magyarság összefogásának és együttműködésének elmélyítése mellett, s rámutattak arra, hogy újjá kell teremteni, meg kell szilárdítani a magyar nemzeti egységet, függetlenül a határoktól. Ugyancsak pozitívan méltatták a magyarság újraegyesítésének és szorosabb együttműködésének a lehetőségét is az Európai Unió keretén belül. A szervezetnek Csehország is tagja.
Március 15. alkalmával megemlékezések voltak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének néhány helyi szervezetében is. A dél-morvaországi Brünnben ebből az alkalomból megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját, aki a XVIII. század végén, a jakobinus felkelés leverése után a helyi Spilberk várbörtönben raboskodott. Erre hívja fel a figyelmet az emléktábla.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem emléktábláját 1985 áprilisában leplezték le a Kisoldali téren lévő volt jezsuita kollégium falán. A tábla a „nagyságos erdélyi fejedelem” prágai diákéveire emlékeztet.
A prágai magyarok évek óta azon igyekeznek, hogy emléktáblája legyen Prágában a szabadságharc egyik nagy hadvezérének, Görgey Artúrnak is, aki az 1840-es években egy ideig a Moldva-parti városban járt egyetemre, s ott is nősült. A Görgey Artúr Társaság tavaly végre megkapta az engedélyt az emléktábla felállítására, amelynek leleplezésére a tervek szerint májusban kerül sor. Évekig az volt a legfőbb probléma, hogy azoknak az épületeknek a tulajdonosai, amelyek az emléktábla elhelyezésében szóba jöhettek, nem akartak beleegyezni az emléktábla elhelyezésébe.
Csehországban a 2011-es népszámláláskor a nem végleges adatok szerint mintegy tízezren vallották magukat magyarnak, ami egyharmaddal kevesebb, mint 2001-ben. A Prágában és környékén élő magyarok száma 2000-2200 között mozog.
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), amely a csehországi magyarok legnagyobb társadalmi szervezete, egy hét múlva tisztújító küldöttközgyűlést tart Prágában.
Kokes János, MTI nyomán Felvidék.ma
