A magyar Országgyűlésben folyamatban van a választásokra történő előzetes regisztráció bevezetéséről szóló alaptörvény-módosítás. A parlamenti vitában éles összecsapások folynak, melyben gyakran a határon túli magyarok is érintettek.
Ennek fő oka az, hogy a törvénytervezetben benne van a regisztráció, azaz a választásra való feliratkozás. Ez ellen tüntetett Gyurcsány Ferenc is egy hetes éhségsztrájkkal a Parlament épülete előtt… A kormánypártok azzal indokolják a feliratkozást, hogy így csökken a választási csalás lehetősége, és a kettős állampolgárságú személyek részvétele miatt is szükség van erre. A szavazóköri névjegyzék az adott választás kitűzésekor készül el. A feliratkozási időszak fél évig tart, a szavazás előtti 15.napig lesz rá lehetőség, a kérelmek átvétele mindenütt biztosított lesz. A feliratkozás ügyfélkapun keresztül a számítógépen keresztül is történhet majd. A feliratkozás a kormány szerint lehetővé teszi, hogy mindenki tudjon élni a választás jogával, még azok is, akik a népesség-nyilvántartó rendszerben nem szerepelnek. Az alaptörvény ugyanis megfogalmazza, a magyar állampolgárok választásra jogosultak. Eközben viszont nagyjából 250 ezer olyan magyar állampolgárról tudnak, akik soha nem éltek Magyarországon és nem is szerepelnek a népesség-nyilvántartásban. Körülbelül 400 ezer, Magyarországon született, de életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgár van, akiknek a tartózkodási helyét nem ismeri a népesség-nyilvántartó, őket csak feliratkozással lehet elérni.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt a Fidesz vezérszónoka. Meggyőződése, hogy az ellenzék félelmeivel szemben valójában a szavazói aktivitás növekedését eredményezi majd a választási feliratkozás. „Az önkéntes választási regisztráció megkerülhetetlen a kettős állampolgárság bevezetése miatt” – mondta. Rámutatott, a magyar államnak nem áll módjában névjegyzéket készíteni a határon túli magyarokról, ezért az ő esetükben elengedhetetlen a feliratkozás bevezetése. Lázár János szerint ebből kiindulva a Magyarországon élő állampolgároknak is elő kell írni a regisztrációt, különben az állam egyenlőtlenül kezelné választópolgárait.
Vejkey Imre a Kereszténydemokrata Néppártból (KDNP) nemzetközi kitekintést adott arról, más országokban hogyan használják fel a választási önrendelkezési jog kiteljesítése céljából az előzetes feliratkozást. Mint mondta, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy Indiában is alkalmaznak hasonló eljárást.”A hazai javaslat a nemzetközi elvárásokkal összhangban van” – mondta. A kormány abból indul ki, hogy a magyarság egy világnemzet – mondta -, hiszen milliónyian élnek magyarok a világban. Miattuk is új megoldást kellett találni – hangsúlyozta, és megkerülhetetlennek nevezte az önkéntes feliratkozás intézményét, hiszen szerinte a magyar állampolgárok között nem tehető különbség.
Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt szerint a Fidesz arra törekszik, hogy minél kisebb legyen a választási részvétel, mivel a kormánypárt „szavazógépei” minden körülmény között elmennek szavazni. Molnár Zsolt vezérszónok a határon túli magyarokkal kapcsolatban kifejtette, hogy méltánytalan, hogy ha már adtak nekik szavazati jogot, akkor az ő voksuk egyet, a határon belülieké pedig kettőt ér majd. Harangozó Tamás MSZP-képviselő kiemelte, hogy rendelkezésre áll a választások megszervezéséhez szükséges lakcímnyilvántartás, a külföldön élő állampolgárok pedig eddig is kérhették felvételüket a névjegyzékbe, jelezve, hogy a határon kívülről voksolnának, így a regisztráció melletti érvek valótlanok.
A Jobbik vezérszónoka Dúró Dóra volt, úgy véli, nevetséges, hogy mindössze kétszáz aláírás összegyűjtésével jelölt lehessen valaki, ez komolytalanná is teheti a választásokat. Nem támogatják a kampánycsend eltörlését sem, mert a Fidesz saját módszereivel akkor is mozgósítani tudja szimpatizánsait. A Jobbik szerint a Fidesz nem bízik abban, hogy a mostani rendszerben a 2014-es választásokat is megnyerheti, ezért akarnak most módosítani.
A Lehet más a Politika (LMP) szónoka, Karácsony Gergely is kifogásolta, hogy a választójog különbséget tesz a belföldi és külföldi választók között, ezért az eljárást egységesíteni szeretnék. Az LMP azért ellenzi az előzetes regisztráció intézményét, mert ellenez minden adminisztratív akadályt, amely útjába áll a szabad politikai véleménynyilvánításnak.
* * *
Az új választójogi törvény: Magyarországon 2012. január 1-jén életbe lépett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, amely több ponton jelentősen megváltoztatta az 1989. évi törvényt. A választójog alapvető szempontjaiban nem történt változás. A választójogot kiterjesztette a határon túli magyarokra is, akik szavazhatnak az országos listára akkor is, ha nincs állandó lakhelyük Magyarországon. Ezen kívül több pontban változott a választási rendszer. Az országgyűlési képviselők számát 386-ról 199-re csökkentette, melyből 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93 országgyűlési képviselőt országos listán választanak. Ez együtt járt a választókerületek határainak megváltoztatásával. A két fordulós rendszert egy fordulósra módosította. A választópolgárok ezentúl nem területi listára és egyéni jelöltre voksolnak, hanem országos listára és egyéni jelöltre. Bevezette a győztest erősítő töredékszavazatot ami eddig ismeretlen volt.
