A Csemadok újonnan megválasztott elnökét, Bárdos Gyulát kérdeztük, milyen elképzelései, tervei vannak a kulturális és közművelődési szövetség élén.
Elnök úr, mit jelentett ön számára a Csemadok elnöki tisztségébe való jelölés, majd az ezt követő megválasztás?
– Több területi választmány részéről jelöltek erre a tisztségre, majd alapos mérlegelést követően vállaltam a megmérettetést. A jelölés elfogadásával kapcsolatban szerepet játszottak azok az információk is, amelyek a szlovákiai magyarság jelenlegi helyzetével kapcsolatosak. Most nem csak a népszámlálásra gondolok. Letargia, a közösségépítés szempontjából takaréklángon lévő állapot jellemzi társadalmunkat. Ilyen körülmények között nagy szükségünk van most a Csemadokra, arra a társadalmi és kulturális szövetségre, amely több évtizeden keresztül, különböző körülmények között tette a dolgát. Nagyon gyors az asszimiláció, ezért minden téren, a civil szférában és a Csemadok területén is fokozottan kell figyelnünk a történésekre. Helyzetünk javítása terén nagy szerepet játszhat a Csemadok, ezért is tartom megtiszteltetésnek, hogy az országos elnöki tisztségre jelöltek. Örülök annak az egyöntetű támogatásnak, amelyet a közgyűlésen kaptam az ott lévő küldöttektől, ez megerősít abban, hogy a csapatra, a munkára összpontosítsak, és minden tőlem telhetőt megtegyek annak érdekében, hogy sikerre vigyük a Csemadok tevékenységét. Az szeretném, hogy a Csemadok olyan településeken is működjön, ahol valamilyen oknál fogva eddig ez nem történt meg. Fontosnak tartom, hogy az eddigi hagyományos formák mellett új formákat is alkalmazzunk a műkedvelői, közművelődési, kulturális és közösségépítő tevékenységünk során. Lehetőséget nyújtunk azon embereknek találkozására is, akik fontosnak tartják a közösségépítést.
Konkrét feladatok is körvonalazódnak?
– Új alapszabályunk van, az abban foglaltakat meg kell töltenünk tartalommal. Tudatosítjuk, hogy a magyar nemzet részeként az identitásunk, az azonosságtudatunk erősítésében, hagyományok ápolásában a nyelvhasználat új formáinak a bevezetésére is szükség van. Össze kell fognunk azokat az embereket, akik fontosnak érzik azt, hogy hová tartoznak, és hajlandók tenni a magyarságunkért. Azokat is meg kell szólítanunk, akik már csak gyenge szálakkal kötődnek a nemzethez vagy az anyanyelvükhöz, de ha tenni akarnak, akkor természetesen nyitottak vagyunk. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, ismernünk kell pontosan a helyzetünket. Egy felmérést készítünk ezért arról, hogy az egyes régiókban milyen a Csemadok-tagság kormegoszlása, érdeklődési körük és véleményük néhány kérdésre. Egy körképet kapunk arról, hogy jelenleg hol tartunk. A munkánk során figyelembe kell vennünk a régiók sajátosságait
Az elfogadott nyilatkozat szerint a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát is támogatják? Eszerint a Csemadok politikai szerepet is vállal?
– Egyesek próbálják ezt félremagyarázni, és a Csemadok politikai szerepvállalásáról beszélnek. A Csemadok társadalmi és közművelődési szövetség. Az elfogadott programunkban is nyomatékosan ott van, hogy társadalmi kérdésekben fontos, hogy véleményt mondjunk. Ha egyesek ezt politizálásnak akarják beállítani, ám tegyék, de itt arról van szó, hogy számos olyan fontos, magyarságunkat érintő kérdés van, amelynek politikai vonatkozása is van – természetesen. Ezekről véleményt alkotunk, ez kötelességünk is az elfogadott alapszabályunk és programunk értelmében is. De nem vagyunk szereptévesztésben, pártállástól függetlenül mindenki számára nyitott szövetség vagyunk, amely cselekedni akar. És megfogalmazzuk a fontos társadalmi kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkat. Bizonyára politizálásnak veszik majd néhányan azt is, hogy bíráljuk azt, hogy fontos nemzeti rendezvényeinkre nem, vagy csak minimális mértékben kap támogatást a Csemadok, vagy csak minimális támogatást kap, ám tegyék.
A közgyűlésen ott volt az az A. Nagy László kisebbségügyi főbiztos is, akitől nagyban függnek a kulturális támogatások? Mit mondott?
– Ami a közgyűlésen elhangzott, arról szólt, hogy a Csemadok tevékenységét egyértelműen támogatni akarják. A kisebbségi főbiztos szavai szerint ehhez segítséget akarnak nyújtani. Részt veszünk a tárgyalásokon, és megpróbálunk közösen ötről hatra jutni ebben a kérdésben. Az ígéret szép szó, majd meglátjuk, hogy ebből mennyi lesz a valóság. Bízunk abban, hogy az ígéret tartalommal is megtöltődik. A Csemadokkal kapcsolatban nem szabad elfogadnunk azt az álláspontot, hogy a Csemadokon kívül lévők véleménye legyen a mérvadó a Csemadok-tevékenységével kapcsolatban! Az elfogadott programunkkal összhangban akarunk továbblépni.
Az ifjúság milyen szerephez jut a Csemadokban?
– Ezt is erősítenünk kell, ám ez nem úgy kell értelmezni, hogy eddig nem foglalkoztunk velük, hanem inkább a kezdeményezések, tervek tekintetében kellene hangsúlyosabban megjelenniük. A Duna Menti Tavasz vagy az országos vers- és prózamondó versenybe a legkisebb gyermekektől a legidősebbekig diákok kapcsolódnak bele. A Csemadok tulajdonképpen olyan állami feladatot lát el, amelyet az oktatásügyi minisztériumnak és a kormányhivatalnak kellene ellátnia, így az állami tevékenység anyagi támogatása is elvárható – hiszen mi itt fizetünk adót.
Kikkel fog együtt dolgozni? Kik alkotják az országos vezetőséget?
– Örülök annak, hogy Hrubík Béla leköszönő elnök is tagja az országos elnökségnek. Továbbá ott van Köteles László alelnök, Kopasz József, Balogh Gábor, és Mézes Rudolf, a keleti, a közép- és a nyugati régiók képviseletében, valamint Sátor Zoltán a Dunaszerdahelyi járásból. Az elnökségben tehát a regionalizmus is biztosított. Minden olyan emberrel szívesen dolgozunk együtt, aki tenni akar magyarságunkért, kultúránkért, hagyományaink és anyanyelvünk ápolásáért.
Szlovákiában nem szúr szemet az embereknek, ha pártelnökök, parlamenti képviselők vállalkoznak, ám ha egy civil szervezet élére egy olyan személy kerül, akinek párttisztsége is van, felkapják a fejüket. Mi lesz tehát Bárdos Gyula sorsa az MKP-ban, ahol jelenleg az országos tanács elnöki tisztségét látja el?
– Igen, és itt is azok a leghangosabbak, akik sem a Csemadoknak, sem az MKP-nak nem tagjai, noha nem pénzről, hanem munkáról szóló tisztségekről van szó. A Magyar Közösség Pártjában a tisztújítási folyamat zajlik. A Csemadokban sem jelöltettem magamat, és az MKP-ban sem tettem ezt soha. Erről a kérdésről az MKP kongresszusának küldöttei illetékesek a döntéshozatalra. Ha jelölnek valamilyen tisztségbe, azt mérlegelni fogom, és majd döntök. Ellenszenvesnek tartom a formális, buta megoldásokat. Ha én most hivatalosan kilépnék az MKP-ból, amit egyébként nem teszek meg, akkor mi változna? Akkor még ugyanaz az ember maradok, ugyanazokkal az elvekkel, véleményekkel. Nem játszom színházat!
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
{iarelatednews articleid=”36148, 36146″}
