Vezetőképző hétvégét tartott Bátonyterenyén, november 23-25. között a Via Nova ICS. A felvidéki magyar szervezet társzervezőivel, a Fidelitasszal és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel közösen hívta életre az eseményt.
A rendezvény célja az volt, hogy értékes tanulási és találkozási lehetőségeket biztosítson azon felvidéki magyar fiatalok számára, akik közül majdani közéleti, illetve politikai vezetők is kikerülhetnek. Szerteágazó témakörökben, mégis egy irányba mutatóan zajlottak a programok, és a jövőt illetően is elhangzottak biztató kijelentések.
Az egész országból érkező Via Nova vezetők és tagok mellett a magyarországi partnerszervezetek képviselői is részt vettek a rendezvényen. Nagy-Majdon József polgármester és Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, a megnyitó után pedig Ágh Péter országgyűlési képviselő, a Fidelitas elnöke és Dömötör Csaba, az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének elnöke adtak ízelítőt az ifjúságpolitika magasabb szintjéből.
A második napon reggeltől estig követték egymást a nyilvános beszélgetések. Megyesy Jenő évtizedeken át élt az Egyesült Államokban, jelenleg a miniszterelnök főtanácsadója. Ebbéli minőségében hasznos információkkal és tanácsokkal látta el a közönséget. Fő tanulságként azt rögzítette, hogy a nyugati világ, azaz Brüsszel és Washington nem látja át pontosan a magyar helyzetet, nem érti a problémáinkat, ezért az általuk használt polkorrekt nyelvezettel, az ő fogalmaik szerint kell megszólítani őket a kisebbségi magyar érdekvédelem ügyében is.
Ezután Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott helyzetértékelést. A különböző nézetek és eszmék mentén szerveződő kisebbségi politika eredményességét az összefogási képességben látja, ugyanakkor a képviselet magyar jellegének feladása szerinte az asszimilációt erősíti. A szlovák pártra szavazó magyarok viszont biztosak lehetnek benne, hogy sem a magyarok, sem a magyar többségű területek gondjait nem fogja megoldani egyik szlovák párt sem. Véleménye szerint nem szabad feladni, vagy aprópénzre váltani a hosszú távú célkitűzéseket. Példaként azt említette, hogy a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már Romániában nyílt társadalmi vita folyhat az autonómiáról, és a szlovákiai helyzet is errefelé halad.
A konferencia központi tárgya, az MKP, a Most-Híd párt és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által egyaránt aláírt felvidéki alapdokumentum, a magyar kisebbségi minimum és az ehhez kapcsolódó kérdések megvitatása volt.
A beszélgetést Gubík László Via Nova elnök moderálta, és részt vett benne Cúth Csaba, a Ponte elnöke, Feszty Zsolt, a Kerekasztaltól nemrégiben kilépett Tükör polgári társulás elnöke, Király Zsolt, a Körkép.sk társszerkesztője, Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője, valamint Samu István, a Via Nova nemzetpolitikáért felelős elnökhelyettese.
Orosz Örs elmondta, hogy a dokumentum aláírásához kellett a lesújtó népszámlálási eredmény, majd hamarosan utána a Smer lehengerlő győzelme a választásokon. Orosz szerint ha a szempontrendszer maradéktalanul teljesül, akkor tekinthetjük a szlovákiai magyarság megmaradása alapfeltételének a dokumentumot. Azzal a képpel élt, hogy ez csak egy alváz, amelyre fel lehet építeni az egész autót, ez pedig sokféle elvi irány szerint, valamint jó és rossz minőségben is megvalósulhat.
Feszty Zsolt azt kifogásolta, hogy a dokumentum megalkotásában nem kérte ki a Kerekasztal a tagszervezetek véleményét, továbbá hiányolta belőle a kettős állampolgársággal, valamint a Beneš-dekrétumokkal – mint a felvidéki magyar sors és öntudat meghatározó elemeivel – kapcsolatos állásfoglalást.
Végezetül azt mondta: „Ennek az országnak nem tartozunk semmivel, még akkor sem, ha állandóan lojalitást várnak tőlünk. Önmagunknak tartozunk, méghozzá karakánabb kiállással.”
Király Zsolt úgy látja, hogy a dokumentum egy tárgyalási alap, amely alá semmiképpen nem mehet egyik aláíró fél sem.
Cúth Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad elidegeníteni az ingadozó identitású magyarokat, inkább a motivációt kell számukra megadni, hogy magyarok maradjanak, és a gyermeküket magyar iskolába írassák.
Samu István szerint a minimum valójában nem minimum. Európai példákkal igazolta, hogy a legszélesebb nyelvi jogok sem biztosítják a megmaradást, ha a nyelvi, oktatási és kulturális önrendelkezés mellé nem társul területi önrendelkezés. Véleménye szerint szakítani kéne az egyenlő jogok elvével is, hiszen a többség természetes asszimilációs nyomását csak pozitív diszkriminációval, többletjogokkal lehet ellensúlyozni. Harmadik kifogása a degradáló, kisebbrendűségi érzést okozó „kisebbség” szó használata ellen volt, helyette a nemzeti közösség kifejezést javasolta.
A második részben Berényi József, az MKP elnöke, és Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője beszélgetett szintén a szlovákiai magyar alapdokumentum tárgykörében.
Berényi a népszámlálási eredménnyel kapcsolatban felemlítette, hogy nincs olyan szlovák demokrata, aki megszólalt volna a súlyos magyar fogyással kapcsolatban. Pedig 100 ezer magyar eltűnése olyan dolog, amivel nem csak nekünk kell elszámolnunk. Szerinte ha innentől fogva valaki radikálisnak bélyegzi az alapdokumentumhoz hű MKP-t, azzal egyúttal radikálisnak nevezi a másik két aláírót, vagyis a Most-Híd pártot és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát is.
Tokár Géza véleménye szerint a dokumentum jelentőségét nem a létezése adja meg, hanem az, ahogy használni tudjuk majd a jövőben. A Kerekasztal céljaként azt nevezte meg, hogy elvigye a második szintig az alapdokumentummal megkezdett folyamatot.
Berényi végezetül figyelmeztetett, hogy bármit megfogalmazhatunk civil fórumon, ha nem támogatja politikai erő, akkor az csak papír marad. Épp ezért nagy kár lenne, ha a tehetséges fiatalok – akár a Kerekasztalnál kezdve a pályafutásukat – nem jönnének be a politikába.
Tokár ezt azzal egészítette ki, hogy a megrendült közbizalom ellenére vannak hasznos, és a munkájukat jól végző politikusok.
A zárónapon Lukács Csaba, a Nyirő József újratemetéséért felelős kommunikációs vezető volt a konferencia vendége. A százhúsznál több országot megjárt újságíró nem csak az újratemetéssel és a romániai helyzettel kapcsolatban beszélt az őt kérdések sokaságával bombázó hallgatóságnak. A jelenlévők képet kaphattak a latin-amerikai börtönökben sínylődő magyar rabokról és az Észak-Koreában uralkodó állapotokról is.
A konferencia egészét értékelve, Gubík László Via Nova elnök rendkívül hasznosnak ítélte meg a rendezvényt. Úgy vélte, mindenképpen biztató, hogy a különböző szervezetek képviselői egy asztalnál ülve, kulturált vitát folytattak, és találtak közös pontokat az elképzeléseikben.
Via Nova, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36717″}
