Törvénytelen a Pozsony I-es Járásbíróság döntése, amely tavaly szeptemberben 150 000 euró kártérítést ítélt meg a Legfelső Bíróság elnökének, Štefan Harabinnak.
– állítja Peter Wilfling jogász, a VIA IURIS szervezet munkatársa. Harabin a kártérítést a volt főügyész Dobroslav Trnka kijelentése alapján kapta, aki megerősítette a Harabin és Baki Sadiki drogkereskedő közt lezajlott beszélgetés átiratának valódiságát. A Főügyészség Harabinnak írt levele alapján azonban a beszélgetés átiratát az ügyirat nem tartalmazza.
„A döntésből nem világos, hogy a a Sadikival történt beszélgetés átiratát tartalmazza avagy sem a Főügyészség ügyirata” – jelentette ki Wilfing. Véleménye szerint az sem világos, hogy a bírósági eljárás alatt a Főügyészség megerősítette vagy sem a beszélgetés átiratának meglétét a főügyészségi ügyiratban, és hogy a bírónő a beszélgetés átiratának létezésével kapcsolatban egyáltalán elrendelt-e valamiféle bizonyítási eljárást. „A bíróság tehát nem arról döntött, hogy a lehallgatás átirata hiteles-e vagy hamis.
Mintha a bíróság a döntés során csak abból a tényből indult volna ki, hogy a B. Sadikival folytatott beszélgetés átiratához a Főügyészség két különböző kijelentése létezik” – állapította meg a jogász. Hangsúlyozta azt is, hogy a beszélgetés átiratának megléte vagy meg nem léte a főügyészségi ügyiratban döntő jelentőségű volt a kártérítési igény megítélésében. Véleménye szerint a bíróságnak tisztáznia kellett volna a Főügyészség két kijelentése közti ellentmondást, vagyis az a közötti ellentmondást, ami a levélben állt és amit Trnka mondott.
„Mivel a bíróság nem tisztázta a kérdést, hogy a Sadikivel történt beszélgetés átirata a valóságban létezik-e avagy sem, nem világos, miért ítéltek Harabinnak kártérítést a drogkereskedő Sadikival való kapcsolatairól szóló információk közzétételéért” – figyelmeztetett a jogász. Szerinte ugyanis, ha tényleg létezne a beszélgetés átirata, a meglétéről szóló információ közzétételé, tekintettel arra, hogy Harabin köztisztviselő, nem jelenthetett kárt a számára, azaz nem lett volna ok a kártérítésre sem.
Wilfing végezetül figyelmeztetett arra is, hogy a 150 000 eurós kártérítés olyan magas összegű kártérítés, amekkorát a szóban forgó, közhatalmi tevékenységgel okozott kárfelelősségről szóló törvény néhány éves hatályba lépése óta még egyetlen polgárnak sem ítéltek meg. „Ezért tehát vitatható, hogy az eset körülményeire való tekintettel a megítélt összeg megfelel-e az Európai Emberjogi Bíróság által a jóhírnév megsértéséért meghatározott pénzügyi elégtétel feltételeinek – még abban az esetben is, ha az arról szóló nyilvánosságra hozott információ, hogy a Főügyészségen megtalálható a B. Sadikivel folytatott beszélgetés átirata, valóban igaztalan lenne” – fűzte hozzá a jogász, aki szerint a rendelkezésre álló információk szerint az ügyben való fellebbezésről a Pozsonyi Kerületi Bíróság dönt majd.
TASR nyomán dé Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33336,32370,29966,29220″}
