A Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából a Fidesz európai parlamenti képviselője, Bagó Zoltán így emlékezett meg a meghurcoltakról:
„Méltósággal és tisztelettel kell emlékeznünk minden honfitársunkra, akit 66 éve a Beneš-dekrétumok nyomán magyarsága miatt fosztottak meg alapvető jogaitól, vagyontárgyaitól és a szülőföldön maradás lehetőségétől. De nem csak a Beneš-dekrétumok által okozott jogtiprásra való emlékezés kötelességünk, hanem a mai napig hatályban lévő jogfosztó Beneši rendelkezések elleni határozott fellépés is!” – olvasható a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának honlapján található közleményben, mely idézi a képviselő nyilatkozatát.
Megalázva, vagyontárgyaiktól megfosztva indult az első transzport Magyarországra 1947. április 12-én azokkal a „megbízhatatlannak nevezett” felvidéki magyarokkal, akik az első áldozatai voltak azon Beneši határozatoknak, melyek értelmében el kellett hagyniuk szülőföldjüket. A Beneš-dekrétumok végrehajtásának következménye, hogy a kollektív bűnösségre hivatkozva a szudétanémetek mellett közel százezer magyart is megfosztottak állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, elűzték őket szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták őket, anyanyelvük használatát megtiltották nekik. Nemzetünk egysége, az önrendelkezés szabadsága és a jogfosztás tilalmának követelménye teszi fontossá az emlékezést. Határozottan fel kell lépnünk azon beneši határozatok ellen, amelyek még mind a mai napig hatályban vannak Szlovákiában” – jelentette ki Bagó Zoltán.
A fideszes EP-képviselő nevét leginkább az ún. „Beneš-petíció” kapcsán ismeri a felvidéki magyar közvélemény. Bagó elévülhetetlen érdemeket szerzett a szlovák jogrend részét képező, a felvidéki magyarok kollektív bűnösségét (is) kimondó Beneš-dekrétumok elleni küzdelemben azzal, hogy – a rendelkezésére álló lehetőségek és eszközökhöz mérten – folyamatosan „melegen tartja”a témát az Európai Parlamentben.
szd, Felvidék.ma
