A szlovákiai magyarság helyzetéről rendezett tanácskozást a felvidéki Pro Kalondiensis Polgári Társulás az Európai Unió egyik programja keretében.
Az „Összetartozás Program“ nevet viselő hosszútávú szakmai tevékenység keretein belül megvalósuló „Nyugat-Európa Kelet-Európáért“ európai, kisebbségjogi szakmai projekt zárókonferenciájára április 26-án, került sor.
A konferencia témaköre a felvidéki magyarság helyzetének elemzése volt, és olyan szakmai stratégiai tervezetek bemutatása, amely segíthet a kedvezőtlen tendenciák megállításában, illetve azok visszafordításában.
A konferenciának több mint 100 vendége volt, közöttük a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége képviselői Németországból, Csehországból, Dániából, Hollandiából, Észtországból, Finnországból, Svédországból, Angliából.
A Felvidékről jelen volt szinte az összes jelentős országos, regionális és helyi civil szervezet, intézmény képviselője.
Meg kell ismernünk az európai őshonos népek kisebbségi gyakorlatát, a működő autonómiákat, és széles körű összefogással kell törekedni azok „átültetésére” az elszakított magyar országrészekbe – mondta Papp Sándor, a felvidéki Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke az érdi konferencián és kifejtette: „Mi, felvidéki magyarok, nem vagyunk kevesebbek, mint a skótok vagy a katalánok, mint Európa más nemzeti kisebbségei. Hogy otthon érezhessük magunkat a szülőföldünkön, ahhoz szükség van az európai tapasztalatok megismerésére, s a nyugat-európai magyar szervezetek ebben vannak segítségünkre.”
A kalondai civil szervezet meghívására észt-, finn-, svéd-, cseh- és németországi, valamint szlovákiai, dániai, angliai és hollandiai magyar szervezetek képviselői érkeztek Magyarországra.
A rendezvényt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke megbízásából dr. Kelemen Attila, küklügyi tanácsadó köszöntötte.
Haraszti Attila, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezetője a határon túli magyarok önszerveződéseinek fontosságára, öngondoskodó képességére hívta fel a figyelmet. A külhoni magyar közösségeknek érezniük kell a magyar állam támogatását, de képesnek kell lenniük arra, hogy megszervezzék önmagukat. A magyar állam célja a létszámában és gazdasági erejében is gyarapodó magyarság fogalmazott a mintegy száz részvevő előtt Haraszti Attila. Hozzátette: nem fogadható el, hogy a szlovák nyelvtörvény háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedettek érezzék, nincsenek magukra hagyva. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a kisebbségi jogvédő intézet révén jogi támogatást nyújt a határon túliaknak.
Boldoghy Olivér, a felvidéki Fontos vagy! mozgalom vezetője arra mutatott rá, hogy ha a kisebbségi területeken a kisebbségi nyelv nincs jól láthatóan jelen, akkor „úgy érezhetjük magunkat a szülőföldünkön, mintha bevándorlók vagy átutazók lennénk”. Az olyan többnemzetiségű ország, mint Szlovákia többnyelvű is. Kötődéseiket, gyökereiket pedig a helyiek a regionális tudat erősítésével kell hangsúlyozniuk. Nem marad más, mint hogy „láthatóvá tegyük nyelvünket, elveinket, kultúránkat, szokásainkat, azt hogy magyar emberként fontos vagy” fogalmazott Boldoghy Olivér. (A révkomáromi vállalkozót, színművészt a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztották szlovák állampolgárságától.)
Szilágyi Szabolcs, a huszonhat németországi magyar szervezetet tömörítő szövetség, az NMSZSZ képviseletében a konferencián kifejtette: a felvidéki, és általában a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezésében kulcsszerepe van az autonómiának, a nemzeti önrendelkezésnek. Ehhez pedig szükség van az anyaország hathatós támogatására, valamint arra, hogy a többségi társadalommal megértessék, az autonómia elérése nem ellenük irányuló törekvés, sőt az őket is erősíti.
A konferencián Öllős László, a somorjai Fórum Intézet elnöke a szlovák társadalomnak a magyar kisebbséghez való viszonyulásáról tartott előadást. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke pedig a felvidéki magyarság és Szlovákia viszonyát elemezte. Gubík László, a Via Nova Ifjúsági csoport elnöke beszámolt washingtoni tanulmányútjáról. Király Zsolt, a Vox Juventae polgári társulás elnöke a Csehországban tanuló szlovákiai magyar fiatalok körében végzett szociológiai felmérés eredményeit ismertette.
Kállay András, a Pro Civis polgári társulás irodavezetője a társulásnak a települési önkrományzatok kétnyelvűségét segítő programjairól számolt be, Tokár Géza,a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője pedig a szlovákiai magyar civil szervezetek tevékenységét segítő kezdeményezésekről, összefogás szükségességéről tartott előadást.
Az előadásokat követő vitában felszólalt többek közt Ladányi Lajos, a Zoboralja társulás elnöke, Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere, akik kezdettől bekapcsolódtak a aPro Kalondiensis társulás kétvéves programjába. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója a a további együttműködés, a program folytatásá támogatta felszólalásában.
A Nyugat-Európa Kelet-Európáért programot lezáró koönferencián Papp Sándor főszervező az úgynevezett Kalondai Kezdeményzést ismertette, aminek célja a nógrádi magyarság érdekében egy szakértői csoport felállítása, azaz a közös tevékenység folytatása.
A kezdeményezést április 27-én a magyar Országgyűlés épületében ünnepéyes keretek közt írták alá a programhoz kapcsolódó szervezetek vezetői.
Felvidék.ma, hirado.hu
