A Beatrice híres dalában – Utálom az egész 20. századot – még 16 millióról van szó. Sokan emlékezünk néhai Antall József miniszterelnökünk híres szavaira: „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. Ma viszont, ha még élne, nem lehetne…
Kocsis Károly és Hodosi Eszter „Magyarok a határainkon túl” c. könyve szerint 1980-ban még a magyarok száma az optimista becslések szerint valóban elérte a 15 milliót, ebből Európában élt 14,1 millió (a Kárpát-medencében 13,6 millió) és a világ egyéb helyein pedig 900 ezer.
Jött a rendszerváltozás, majd a hivatalos népszámlálások, kiderült, ezek az optimista becslések nem is voltak túl messze a valóságtól, mert 1991-ben még a nemzetiségi adatokat tekintve is 13 millió magyar élt a Kárpát-medencében. Eltelt ismét 20 év, 2011-ben már csak 10,4 millió.
|
Kárpát-medence
|
1991
|
%
|
|
2011
|
|
%
|
|
20 évnyi különbség
|
|
Fogyás (%)
|
|
Magyarország
|
10 222 529
|
79,10
|
|
8 314 029
|
|
79,61
|
|
-1 908 500
|
|
18,67
|
|
Erdély
|
1 598 938
|
12,37
|
|
1 238 000
|
|
11,85
|
|
-360 938
|
|
22,57
|
|
Felvidék
|
566 471
|
4,39
|
|
459 000
|
|
4,39
|
|
107 741
|
|
19,01
|
|
Délvidék
|
340 946
|
2,64
|
|
251 000
|
|
2,40
|
|
-89 946
|
|
26,38
|
|
Kárpátalja
|
155 711
|
1,2
|
|
152 000
|
|
1,46
|
|
-3711
|
|
2,38
|
|
Burgerland
|
6 500
|
0,05
|
|
10 000
|
|
0,10
|
|
3500
|
|
|
|
Horvátország
|
22 355
|
0,17
|
|
14 000
|
|
0,13
|
|
-8 355
|
|
37,16
|
|
Szlovénia
|
8 499
|
0,07
|
|
4 000
|
|
0,04
|
|
-4 499
|
|
52,94
|
|
ÖSSZES
|
12 924 210
|
100
|
|
10 444 040
|
|
100
|
|
-2 480 122
|
|
19,19
|
Nézzük a fenti táblázatot . Néhány tényszerű adat sokak számára meglepő lehet.
Megjegyzés: a táblázatban az „egyszerűsítés kedvéért” Erdélynél és Délvidék esetében az egész Románia, illetve Szerbia magyarságának létszámát tüntettük fel. Burgerland és Szlovénia esetében egyelőre kénytelenek voltunk a becsült adatokra hagyatkozni. Az elcsatolt országrészekben élő magyarok számát 2011-ben ezrekre kerekítve adtuk meg.
1. Magyarország államhatárain belül körülbelül hasonló a magyarság fogyásának az aránya, mint az elcsatolt országrészek esetében. Most és 20 évvel ezelőtt is a Magyarországon élő magyarok 79-80%-át adták Kárpát-medence magyarságának. Húsz év alatt csaknem kétmillió magyarral lett kevesebb Magyarországon!!
2. A felvidéki magyarság fogyása, a gyakran hangoztatott több mint százezer fő, alig különbözik a magyarországi fogyatkozás arányától. A magyarországi magyarok 18,67 %-kal lettek kevesebben, a Felvidéken 19,01 %-kal. Ennél „rosszabbul jártak” az erdélyi, illetve a délvidéki magyarok, akik több mint 20 százalékkal fogyatkoztak.
Az optimisták „mentsvára”: a határok átjárhatósága miatt, vagy annak köszönhetően, a jobb megélhetés reményében sokan mentek „Nyugatra” dolgozni/élni, így a Kárpát-medencében csaknem kétmillióval csökkent a magyarok száma, de a világ többi részén akár egymillióval is emelkedhetett. Ők kimaradtak a népszámlálásokból.
Az érem másik oldala, hogy az utóbbi két évtizedben külföldre települt magyarok döntő része aligha tér vissza hazájába, néhány generáció alatt pedig az asszimiláció teljesen felmorzsolja őket.
Nem számmal mérik egy-egy közösség erejét – halljuk gyakran. Akár a legendás egri várkapitányunknak, Dobó Istvánnak tulajdonított szavakba is kapaszkodhatnánk: „„Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl”. Vagy, ahogy Schuster Lóránt (P.Mobil) nemrég Somorján mondta, aki nem akar magyar lenni, ne legyen! Tehetnénk – ha volna idő, az adatok tükrében azonban az össznemzeti cselekvésnek és gondolkodásnak megkérdőjelezhetetlen a létjogosultsága. Még ha Brüsszel, Bukarest, Pozsony… háborognak, akkor is.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39490,39288″}
