Kilencven magyar leventét mészároltak le 1945 kora nyarán Pozsony-Ligetfalunál kegyetlen martalócok.
Ugyanebben az évben június 18-áról 19-ére virradó éjjel a csehországi Přerovnál 265 a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái. A Ligetfalui 17. Gyalogezred katonái éppen hazafelé tartottak Prágából, ahol részt vettek a Vencel-téri díszszemlén. A vonatuk megállt a Přerovi állomáson, ahol a szomszéd vagonokból kiszűrődő magyar beszédre lettek figyelmesek. Ezekben a visszavonuló német hadsereg által a cseh határvidékre evakuált dobsinai lakosok utaztak haza. Pazúrik századparancsnok veztetése alatt a katonai egység a 265 polgári lakost a vagonokból kiszállíttatott és a közeli szántóföldön kivégzett. Az áldozatokat a katonák kirabolták, értékeiket egymás között elosztották. Az öldöklésnek 120 asszony, 71 férfi és 74 gyermek esett áldozatul. A legfiatalabb áldozat 4 hónapos volt.
A Přerovi tragédia esete hosszú ideig tabutémának számított, hasonlóan egy másik hasonló tömeggyilkossághoz, az 1945 áprilisában Ligetfalun egy légvédelmi árokba lőtt 90 magyar levente esetéhez. A Přerovi eseményekről magyar dokumentumfilm készült 1995-ben „Magukért nem felel senki” címmel, majd 2007-ben Milan Homolka forgatott filmet a Szlovák köztévé számára „Éjszaka a Svéd mezőn” címmel.
Még 1945-ben, amikor a Felvidékről több tízezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba, majd az úgynevezett „reszlovakizálást”, illetve a lakosságcserét készítették elő a felvidéki hatalom képviselői, szó sem lehetett arról, hogy az ott élő magyarok szót emelhettek volna a lövészárokba lőtt leventék miatt. A prágai tavasz évében, 1968-ban pedig – noha Duray Miklós visszaemlékezése szerint szóba került a Pozsony-ligetfalusi mészárlás – nem ez volt az érdeklődés középpontjában. 1990 után pedig a felvidéki magyarság nem tudott úgy megszerveződni, hogy a múlt sötét részleteinek feltárását kikényszerítse. Az Európai Unió pedig hatályban hagyta a
Benes-dekrétumok néven ismert jogfosztást.
A 68 évvel ezelőtti tragédiák körülményei nagyrészt ma is feltáratlanok. A Kossuth rádióban június 18-án, kedden este 22.30-kor kezdődő műsorban Molnár Pál és Haják Szabó Mária idézi fel a mészárlás emlékét. Egy helytörténész és egy politikus világítja meg a II. világháború utáni körülményeket: a mérhetetlen magyarellenességet, és a győztes nagyhatalmak ehhez nyújtott segítségét, de legalábbis a közönnyel kifejezett támogatását. A műsorban a felvidéki Ghymes együttes két zenei alkotása hangzik el.
Szerkesztő-műsorvezető: Molnár Pál; riporter: Haják Szabó Mária
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40231″}
