Ki volt Skultéty László, hogyan került Aradra, miért akarják őt maguknak a szlovákok, és mi köze Háry János alakjához? Múltidéző írásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Skultéty László 1735-ben (más adatok szerint 1738-ban) született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban, édesapja hosszú évekig katonai szolgálatot töltött be. Tizenöt éves korában aztán ő maga is beállt a hadseregbe. A tűzkeresztségen egészen fiatalon, a 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták Berlint. Végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Végül nyolcvanegy évnyi szolgálat után 96 éves korában – ezért őt tartják a világ legöregebb huszárának – szerelt le Aradon. Itt helyezték örök nyugalomra 1831-ben az újaradi római katolikus temetőbe. Skultéty első síremlékét egykori ezredparancsnoka, Gróf Esterházy Vince emeltette. 1898-ban az újaradi közösség azonban közadakozásból, valamint a hadsereg hozzájárulásával egy új síremléket állítatott a tiszteletére. Május 22-én ezt a síremléket keresték fel a szlovák hatóságok, és innen szállíttatták el a híres huszár földi maradványait.
A szlovákok előbb felvették a román féllel a diplomáciai kapcsolatot, és csak utána exhumálták, majd vitték ki Skultéty földi maradványait katonai tiszteletadás közepette a repülőtérre, ahonnan honvédelmi gép szállította el a hamvakat. Az ünnepélyesség ellenére, az esemény a nagy nyilvánosság kizárásával történt. A sajtóban sehol nem jelent meg, hogy mi van készülőben. Ahogyan arról már beszámoltunk, a szlovákok azzal indokolták a kihantolást, hogy Skultéty újaradi sírja után nem fizeti senki az illetéket.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere a magyar közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kiemelte: csupán a szóbeszéd szintjén lehetett hallani Skultéty kihantolásáról, de hivatalosan az aradi önkormányzatot nem kereste meg senki. „Olyan döntést hoztak a fejünk fölött, melyet a helyiekkel mindenképpen meg kellett volna beszélni, de sem az önkormányzat, sem a helyi érdekvédelmi szervezetet nem keresték meg, pedig olyan ügyről van szó, amely kötődik városunkhoz, és az itteni magyar közösséghez” – fogalmazott a városi elöljáró.
Skultéty nemzetisége az anyakönyvi kivonatból nem derül ki, ám érdemes tudni azt is, hogy egész életében osztrák ezredben szolgált. Ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy magyar néven temmették el, ami magyar gyökereire utalhat.
Mindenesetre mind a magyar, mind a szlovák irodalom feldolgozta a huszár alakját. Garay János, reformkori költő Az obsitos címmel írt róla elbeszélő költeményt. A műben a főhős egy kiszolgált huszárként és a magyar nép vágyait valóra váltó császári katonaként jelenik meg, aki nagy háborúkban vett részt, és számos hőstettet vitt véghez. A legendás obsitos neve pedig nem más, mint Háry János, a nagyokat lódító öreg baka. Háry alakja azonban ismertebb Kodály Zoltán azonos című megzenésített költeményéből, melyet a zeneszerző később szvitté dolgozott át. 1983-ban Richly Zsolt rendezésében nagy sikerű rajzfilm is készült Háry János alakjáról.
Szlovák oldalról pedig a szintén Hegyesmajtényban született Ján Martiš írt két könyvet a nagy Skultétyról: A császár örök katonája és Négy császár szolgálatában címmel.
wiki/Kossuth rádió/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40169,40186″}
