Dobó István antropológiai arcmása alapján készült szobrot avattak fel az egri várban. A hétvégén tartják az I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivált és a XVIII. Végvári vigasságokat.
Dobó István neve leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert. A kalandos életutat bejárt Dobó István 1572-ben, 70 éves korában hunyt el. A történeti leírások alapján testét a ruszkai (ma Dobóruszka, Szlovákia) családi birtokon, a helyi templomban helyezték örök nyugalomra. A templom azonban a századok során többször átépült és kibővült, a sír pontos helye idővel feledésbe merült.
Rázsi Botond egri alpolgármester köszöntőjében emlékeztetett: nem maradt fent hiteles ábrázolás az 1552-ben az egri várat a törököktől védő kapitányról, ám pár éve, 2006-ban Dobóruszkán fellelték az egykori egri hős maradványait.
Néhány évvel ezelőtt Dobóruszka település és az egri Dobó István Vármúzeum együttműködésével (szlovák részről a Tőketerebesi Örökségvédelmi Hivatal szakfelügyeletével) hosszas kutatás után sikerült meglelni Dobó István sírját a dobóruszkai templomban. Hogy valóban az ő sírját és csontjait találták meg, azt régészeti és antropológiai vizsgálatok is alátámasztották. A csontokat 2008-ban ünnepélyes keretek között újra eltemették a dobóruszkai templomban.
Mint arról beszámoltunk a csontok alapján a Magyar Turán Alapítvány és a Magyar Természettudományi Múzeum segítségével és közreműködésével sikerült rekonstruálni Dobó István arcmását. Ezt az Ősök Napján Bugacon be is mutatták a múlt hétvégén.
Az egri végvári vigasságok nyitó napján, augusztus 15-én pedig a szobor avatási ünnepségét tartották a Dobó téren. A program az Egri Vitézlő Oskolások műsorával kezdődött, onnan az ünneplők felvonultak a várba, ahol őrtüzeket gyújtottak, és az ágyúdombon közösen elmondták Dobó István – Gárdonyi Géza regényéből, az Egri csillagokból ismert – esküjét.
Ezt követően Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatója felelevenítette az 1552-es ostrom előzményeit és az ostrom 38 napját, a hősökre pedig ágyúlövéssel emlékeztek. A látogatók ezután átvonultak a vár Hősök termébe, ahol leleplezték Dobó István arcmását.
I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivál
A Gárdonyi-emlékév programjait színesíti a csütörtöktől vasárnapig tartó I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivál Egerben – mondta Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatója a programsorozatról.
A szervezők célja az olvasás népszerűsítése, hogy kézzel foghatóvá tegyék a Gárdonyi-életmű legfontosabb üzeneteit: a hazafiságot, a helytállást, egymás tiszteletét.
Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, Gárdonyi Géza hagyatékának gondozója elmondta: látványos programokkal szeretnék emlékezetessé tenni az emlékévet.
Csütörtöktől Egerben több helyszínen – a várban, a Gárdonyi múzeumban és a város több pontján – várják különböző programokkal az érdeklődőket. Szalainé Király Júlia elmondta: délelőttönként gyerekprogramokat szerveztek, délutánonként és esténként felolvasásokat, koncerteket, gasztronómiai bemutatókat tartanak és kiállítások nyílnak. A fellépők között lesz mások mellett Dés László, az Ethnofil zenekar, valamint a Sebő és a Makám együttes is.
Szalainé Király Júlia szólt az Egri Csillagok – A Te történeted programjairól is, amelynek keretében az Érsekkertben és a várban megelevenedik Gárdonyi híres regényének egy-egy látványos jelenete. A fesztivál részeként tartják meg a magyarországi irodalmi emlékházak találkozóját is.
Szintén augusztus 15-én kezdődött és augusztus 20-ig tart a XVIII. Végvári vigasságok Egerben programsorozat, amelyen számos újdonsággal találkozhatnak az érdeklődők.
XVIII. Végvári vigasságok
A rendezvény leglátványosabb eleme az ostrom lesz, amelyet szombaton 18 órakor és vasárnap 11 órakor is előadnak a szereplők a Gótikus palota előtt, illetve a Varkoch-kapunál – mondta Csillag Tamás szervező a hétfői egri sajtótájékoztatón.
A Végvári vigasságokat korábban július második felében tartották, idén először rendezik meg augusztusban, közelebb az 1552-es ostrom valós idejéhez. Mivel idén ünneplik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját, az ostromjáték középpontjába az Egri csillagok cselekményfolyama kerül, bemutatják a regény főbb mozzanatait.
A hétvégén a regény más részei is megelevenednek a várban, a török katonák életéről szintén képet kaphatnak a látogatók: a magyar mellett egy török tábort is kialakítanak a szervezők.
Szécsényi Orsolya, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy az 1996-ban indult rendezvénysorozat célja az egri vár hadtörténeti korszakainak bemutatása volt.
A bevezető napon, csütörtökön nemcsak a várat, hanem a múzeumot is bemutatjuk, a különböző kiállításokon muzeológusok vezetik végig a látogatókat – emelte ki Szécsényi Orsolya.
Az ostrom 38 napját stratégiai játék is bemutatja, este végvári őrtüzeket gyújtanak, és a török-arab kultúrát előadásokkal idézik fel. Ezen a napon mutatják be Dobó István hiteles arcrekonstrukcióját.
Péntektől már gyülekeztek a hagyományőrzők, ők a tábori életet tárják a vendégek elé három napon át, számos látványos programmal mutatják be a 16. század végvári életét. Lesznek ezen kívül koncertek, játszóházak, színpadi játékok, és nemcsak a várban, hanem a város több pontján, a belvárosban, az Érsekkertben és a Felsővárosban is rendeznek programokat.
Megújul az egri vár
Az állami tulajdonban lévő történelmi emlékhely fejlesztése pályázaton elnyert több mint 1,7 milliárd forintból valósul meg. Új, látogatókat vonzó programokat is terveznek. Zentai László, az egri polgármesteri hivatal médiareferense közleménye szerint a Dobó István Vármúzeum fenntartója, Eger képviseletében Habis László polgármester július 17-én írta alá a 217 millió forintos önerő biztosításáról szóló szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, majd július 19-én az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 1,746 milliárd forintos támogatási szerződését is a közreműködő szervezet, a NORDA képviselőjével.
A közbeszerzési kiírást még júliusban megjelenteti a város. Ideális esetben novemberben köthetik meg a kivitelezésről szóló szerződést, az építkezés pedig főként jövőre zajlik majd – olvasható a közleményben.
A médiareferens emlékeztetett: a beruházás keretében „rom-szerűen” helyreállítják a Szép-bástyát, felújítják a Törökkertet, a fegyvertár épületét, valamint a dézsmapincét, vizesblokkokat kap a Setét-kapu épülete, illetve kiépítik az északi és nyugati várfal körül a külső várfalsétányt is. Az említetteken túl a közművek teljes cseréjét is elvégzik a vár egész területén.
A turisztikai attrakciófejlesztés elemei között szerepel egyebek mellett egy múzeumi tanösvény kialakítása a várfalsétányon, „titkos, föld alatti” világ létesítése, valamint történelmi időutazások megszervezése is.
Felvidék.ma
MTI Fotó: Komka Péter
{iarelatednews articleid=”41121,38238,35575″}
