A komáromi Eötvös Utcai MTNY Alapiskola médiatermében november 13-án újabb állomásához ért a felvidéki oktatásügyi fórumsorozat. A szervezők azt ígérték, hogy még idén az eddig kimaradt régiókban is tartanak hasonló fórumokat.
Az október 21-e óta tartó fórumot közösen rendezte a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ) a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével (SZMPSZ).
Az iskolafenntartók és – igazgatók, valamint a pedagógusok és a szülők iskoláink hatékony működtetéséről, a kistérségi iskolahálózatokat érintő tervezett változásokról és az utóbbiak elleni közös fellépés szükségszerűségéről eddig másfél tucat magyarlakta településen tanácskoztak.
Komáromban Rigó Magdolna az SZMSZSZ, Ölveczky Árpád igazgató pedig a házigazda intézmény nevében üdvözölte a jelenlevőket. Pék László, az SZMPSZ országos elnöke a Szepsiben kezdődött fórumsorozat célkitűzéseiről és az azzal kapcsolatos eddigi tapasztalatiról szólt.
Pék elmondta, hogy elsősorban az oktatási minisztérium által tervezett változtatásokról (pl. a kötelező minimális diáklétszám bevezetéséről, az új finanszírozási szabályokról) beszélgettek el az iskolavezetőkkel, polgármesterekkel, az SZMPSZ- és SZMSZSZ-alapszervezetek vezetőivel, az iskolatanácsok elnökeivel és a további érdeklődőkkel.
A fórumok résztvevőitől tájékoztatást kaptak az egyes régiókban kialakult helyzetről, egyúttal megosztották velük a változtatásokkal kapcsolatos ismereteiket, illetve az eddigi tárgyalásaik eredményeit.
Pék hangsúlyozta: a szlovákiai oktatásügy terén alapvető gondot jelent az, hogy a hazai iskolahálózat nagyon sok kisiskolából is áll, s a törvénymódosítás által ezeknek a jövője veszélyben van. Bár ez nem csak a magyar, hanem a szlovák iskolákra is vonatkozik, a nemzetiségileg vegyesen lakott településeken ez a probléma hatványozottan jelentkezik.
„Miközben Čaplovičék költséghatékony iskolákat akarnak, nemzetiségi iskolahálózatunkat az jellemzi, hogy a 265 iskolából 66-ba 20-nál kevesebb diák jár, így ezeknek az iskoláknak a fajlagos költségei nagyon magasak.
A polgármesterek és a helyi közösségek szándékával összhangban mindenképpen szeretnénk elérni azt, hogy a településeken akár a 10-nél kevesebb tanulóval működő kisiskolák is megmaradjanak.
Az iskolaműködtetés hatékonyságának növelése érdekében az önkormányzatok és a polgármesterek már eddig is nagyon sok lépést tettek. Egyes önkormányzatok 10-50 ezer eurót kénytelenek áldozni iskolájuk működtetésére, nagyon sok helyen osztályokat vontak össze, alkalmazottaktól váltak meg, közös épületekben vonták össze az iskolákat” –magyarázta a felvidéki (kis)iskolák áldatlan helyzetét Pék László, aki hozzáfűzte: egyes önkormányzatok az egyéb célokra szánt anyagi forrásaikat a végtelenségig nem tudják az iskolák működtetésére felhasználni. Ezért született az a javaslat, hogy a kis létszámú iskolák esetére is terjessze ki a minisztérium azt a kompenzációs együtthatókra vonatkozó táblázatot, amelyet a 150 fősnél nagyobb iskolák esetében már bevezettek. Szerinte iskola-összevonások esetén a diákok iskolabuszokkal történő utaztatásával kapcsolatban is sok kérdés merül fel, pl. az önkormányzatok vagy magánvállalkozók üzemeltetik-e majd a buszokat, ki felel majd a 6-7 éves gyermekek biztonságáért, ki téríti meg a gyerekeket kísérő szülők útiköltségét stb.
Az SZMPSZ elnöke vázolta azt, hogy a magyar iskolák megmaradása tekintetében más-más helyzetben vannak az egyes felvidéki régiók.
Kassa-vidék nagyon sok településén csak néhány magyar ajkú diák él. Emiatt egy-egy iskolába 10-15 településről járnak be a diákok, akiknek az utaztatása csak iskolabusszal képzelhető el.
Így Buzitán már a harmadik iskolabuszt szeretnék beindítani annak érdekében, hogy a környező településekről megoldják a diákok beutazását. Akadnak olyan települések, ahol azért javultak az iskola kilátásai, mert a szomszéd helységben megszűnt a kisiskola.
Péderen a közösség és a polgármester örül annak, hogy ekképp megerősödött a helyi iskola. A települések jövője szempontjából nőtt a gyerekek értéke – hangzott el a komáromi fórumon.
Azt is megtudtuk, hogy mivel a bodrogközi diákok egy része magyarországi középiskolákban folytatja tanulmányait, emiatt például Kassán csökken a középfokú oktatási intézmények diáklétszáma.
A továbbiakban Rigó Magdolna az SZMSZSZ szervezeti felépítéséről és gazdálkodásáról beszélt. Majd a jelenlevők figyelmébe ajánlotta a nemrég megjelent Útmutatójukat, amely az alapszervezetek működését segítheti. Üdvözölte az időközben megérkező Pathó Mariannát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának felvidéki referensét.
Szigeti László volt oktatásügyi miniszter hangsúlyozta: tettrekész magatartást kell tanúsítani annak érdekében, hogy a következő 3–5 évben ne szűnjön meg további 50 felvidéki magyar tannyelvű iskola.
„Akárcsak a 70-és és a 90-es években, most újabb hullám indult iskoláink, intézményeink, magyarságunk ellen. Szülők, pedagógusok, polgármesterek, ma is össze kell fognunk, ne csak a saját iskolánkat féltsük, hanem legyünk egymással szolidárisak! Ne féljünk, mert ha félünk, akkor könnyen erőt vesz rajtunk a hatalom! Legyünk akcióképesek, álljunk ki a saját érdekeink mellett!
Tudatosítsuk, hogy a parlament novemberi ülésszakán már második olvasatba került az oktatási miniszternek a minimális tanulói létszámok meghatározására vonatkozó törvénymódosító javaslata!” – szólított fel összefogásra Szigeti.
Szigeti megígérte, hogy a megyei választások 2. fordulója után ez ügyben tárgyalóasztalhoz hívja a hazai magyar és a vegyespárt, továbbá a civil szervezetek képviselőit, akikkel együtt az 1994-es nagygyűléshez hasonló tiltakozó megmozdulást kellene szervezni.
A bő háromórás találkozó hátralevő részében a jelenlevők a többi között arról vitatkoztak, miként lehetne megmenteni a hazai magyar kisiskolákat, és e közös ügy mellé állítani a nagyobb iskolák igazgatóit és pedagógusait is. Az is elhangzott, hogy mivel hozzávetőleg 300 szlovák tannyelvű kisiskola léte is kockán forog, talán a szlovák pedagógusokkal és szülőkkel megvalósuló közös fellépést nagyobb siker koronázhatná.
Azért is, mert vélhetően ők is tudatosítják: Szlovákiában elindult egy társadalmi-politikai visszarendeződési folyamat, amely fő jellemzője, hogy egy párt, egyszínű kormány dönt mindenről, s ha ez ellen nem emeljük fel a szavunkat, a hallgatásunk belenyugvást jelent.
A komáromi fórumról sokan hiányolták a helyi közéleti személyiségeket, a további iskola- és óvodaigazgatókat, valamint a Magyar Közösség Pártja és a Csemadok képviselőit, miközben a Hídverő Társulás több járásbeli polgármestere fontosnak tartotta saját részvételét a rendezvényen. Az oktatásügyi körút tapasztalatairól annak szervezői november 16-án a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Kisudvarnokon megtartandó tanácskozásán számolnak be.
Gyurcsovics Magda., Felvidék.ma
A fényképeken a komáromi fórum résztvevői és előadói: Rigó Magdolna, Fekete Irén (az SZMPSZ TV elnöke), Pék László, Szigeti László és Pathó Marianna
