Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt a Losonci Városi Hivatal, szerződést kötött a losonci neológ zsinagóga jelenleg, sorrendben sokadik tulajdonosával.
A szerződés arról szólt, hogy szimbolikus 1 EUR-ért a város ideiglenes joggal megvásárolja az épülete, és elsősorban Európa Uniós alapokból kísérletet tesz annak felújításra. A szerződés értelmében, abban az esetben, ha város 2013. december 31-ig nem talál ilyen alapot, akkor az épület tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosára. Ezen megoldás hátterében az áll, hogy sikeres pályázás esetén a városnak csak 5 % önrészt, addig, ha a tulajdonos kapná meg ugyanezt a lehetőséget kb. 30 %-os önrészt kellene biztosítania. A határidőből már alig van, másfél hónap van hátra! A város szóvivője Mária Bérešová tájékoztatása szerint egyelőre egyetlen olyan kiírás sem lett nyilvánosságra hozva, amelyre a város érdemben reagálni tudna. Így egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Közép-Európában is egyedülálló épület továbbra is várja szomorú sorsát, hiszen az állaga rohamosan romlik.
A Neológ zsinagógát 1925. szeptember 8-án adták át a rendeltetésének. Terveit Baumhorn Lipót, neves építész készítette el, akinek a nevéhez 22 zsinagóga építése fűződik, többek a szegedi és nyitrai zsinagóga is. Az épület kálváriája 1945-ben kezdődött el, amikor nagyszámú losonci zsidó hitközség tagjainak csaknem teljes elpusztítása gazdátlan maradt. A maroknyivá zsugorodott losonci zsidó hitközség, nem teljesen önszántából egy 1948. december 20.-i keltezésű szerződéssel eladta az államnak és az tulajdonjogilag a losonci Helyi Nemzeti Bizottsághoz került
Új tulajdonosa az 1950-es évek végén raktárat alakított ki benne és az egyébként hivatalosan kizárólag kulturális célokra fenntartott épületet mezőgazdasági termékek, gabona, halliszt, műtrágya stb. raktározására használta. Figyelmen kívül hagyta a zsidó hitközség és a városlakók nagy részének tiltakozását.
1965-ben, mint építészeti szempontból jelentős épületről határozat születet arról, hogy teljesen felújítják. A munkálatokra közel 4 millió koronát irányoztak elő, de terv így is csak maradt. 1982-ben határozat született arról, hogy lebontsák, mert „rontotta” a város látképét (hozzátéve főleg azért, mert akkor megrendezett Ejtőernyős Világbajnokság résztvevői is láthatták azt). Szerencsére a terv heves tiltakozást váltott ki, melynek eredményeként a lebontás elmaradt. Sőt 1985-ben védett kulturális műemlékké nyilvánították. Sőt a történetének eddigi legnagyobb felújítására is sor került. A Műemlékvédelmi Hivatal 4 millió korona költséggel a kupolák és a tetőzet 4/5-ét kijavítatta. tovább azonban nem jutott, mert az épület időközben kikerült a fennhatósága alól, a folyamat félbeszakadt.
Azóta időről időre fölreppennek a hírek, hogy felújítják az épületet, de a tervek a szavak szintjén el is akadnak. A részletek említése nélkül az utóbbi néhány évben legalább négy tulajdonosa volt, akik „vállalkozási” (az idézőjel nagyon jogos) azonos alapokon lett megfogalmazva. Saját tőke bevonása nélkül, máshol szerzett pénzeken (azt is lehetőleg mások szerezzék meg) elvégezni a felújítást úgy, hogy az épület azután a tulajdonukba maradjon.
Minden kétséget kizáróan, ha az épületet valamilyen csoda folytán valóban sikerülne felújítani, az a város, a megye, de szélesebb értelemben vett térség egyik legpatinásabb helyévé válna. De mivel ilyen csodák csak a mesében vannak, meg olyan lehetséges támogatók is, akik ne látnák meg a mostani, ill. a most érvényben lévő és ehhez hasonló szerződések csalafinta hátterét a zsinagóga továbbra is nagy eséllyel várja a sanyarú sorsa beteljesülését.
Puntigán József, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”42221,41981″}