Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke szerint a Fidesz-KDNP-kormány elérte, hogy egységesebb lett a hazai nemzetpolitika, és jelentős szemléletváltással ma már szövetségesként tekint a diaszpórában élő magyarságra. Potápi Árpád János (Fidesz) az MTI-nek adott interjúban a testület elmúlt három évét értékelve emlékeztetett arra, hogy a bizottság feladata elsősorban a Kárpát-medencében és a világszerte szétszórva élő magyarság segítése, parlamenti képviselete, valamint az őket érintő jogszabályok véleményezése.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli kettős állampolgárok levélben történő szavazása miatt érheti-e hátrány a magyar kisebbségeket, leszögezte: álláspontja szerint nem jelent veszélyt a postai úton történő szavazás.
A bizottsági elnök fontos változásnak nevezte, hogy a jelenlegi kormány elsőként tekint szövetségesként a nyugati magyarságra, amelyet a szocializmus évtizedeiben ellenségnek tartottak, az azt követő húsz évben pedig az anyaország próbált kapcsolatot kiépíteni velük.
„Büszkéknek kell lennünk rájuk, mert szorgalmukkal, akaraterejükkel bizonyították, hogy a világ bármely részén megállják a helyüket” – fogalmazott. Kitért arra, hogy a szomszédos országokban eltérő a magyar kisebbség helyzete; mint utalt rá, Szlovákiában nem megoldott a kettős állampolgárság kérdése, amit jelez az is, hogy kevesen kérték az egyszerűsített honosítást. Hozzátette: a probléma megoldására szűk lehetőség van, miután Szlovákia mereven ragaszkodik álláspontjához, amely nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Bár Ukrajna hasonlóan alkotmányellenesnek tartja a kettős állampolgárság intézményét, az ukrán állam nem él szankciókkal a magyar állampolgárságot felvett magyarokkal szemben. „Olyan esetről hallottunk, hogy a belbiztonsági szervek megfigyelték a magyar állampolgárságot kérőket, de retorziótól nincs tudomásunk” – jegyezte meg.
Potápi Árpád János egyértelmű sikernek nevezte, hogy 2010-től 500 ezren vették fel a magyar állampolgárságot az egyszerűsített eljárás keretében, és közülük december 20-ig több mint 87 ezren regisztráltak a 2014-es országgyűlési választásra. Úgy vélte, a regisztrálók száma el fogja érni a 200 ezer főt.
Ez a szavazatszám legfeljebb 2-3 mandátum sorsáról fog dönteni, ami most nem befolyásolja a választás eredményét – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli kettős állampolgárok levélben történő szavazása miatt érheti-e hátrány a magyar kisebbségeket, leszögezte: álláspontja szerint nem jelent veszélyt a postai úton történő szavazás.
„Úgy látjuk, hogy nincs olyan helyzet egyik szomszédos országban sem, amelyben hátrány érheti a kettős állampolgárokat. Ha a románok emiatt hátrányosan megkülönböztetnék a magyarságot, gondolniuk kell arra, hogy a moldovai kettős állampolgárságú románokat is hátrányok érhetik ugyanilyen helyzetben” – mondta. „Eddig úgy látjuk, hogy a többségi nemzetek tagjai nem foglalkoznak a magyar választással – jegyezte meg.
A grémium elnöke úgy vélte, 2010 óta egységesebb lett a hazai nemzetpolitika; „akarva-akaratlanul a baloldalnak is megváltozott az álláspontja, ők is támogatták az állampolgársági törvényt, és mennek a határon túli szavazatokért”. Akármilyen kormány alakul 2014-ben vagy 2018-ban, a határon túli magyarok érdekeit figyelembe kell vennie – húzta alá.
A hazai kisebbségi jogokról szólva kifejtette: az intézményrendszer és a törvényi háttér 1990 után kialakult, a 2014-es választással a nemzetiségek parlamenti képviselete is megoldott lesz.
„A hazai nemzetiségek legnagyobb gondja, hogy nem egy tömbben élnek, és szinte mindenhol kisebbségben vannak a magyarsággal szemben. Ezért a helyi önkormányzatoknak pozitív diszkriminációval kell feléjük fordulniuk, és a kötelező jogoknál többet kell biztosítani számukra” – mondta.
mti, magyarhirlap.hu/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”17449,15059,42984,42472,41965″}
