Az Irodalmi Szemle februári száma a japán kultúrát szemlézi. A lapszám a japán művészet valamennyi színéből felvillant ezt-azt, legyen szó akár népmeséről, haikuról, nó drámáról, filmről vagy animéról. A spektrum a klasszikus művektől a kortárs japán irodalomig terjed, sok-sok friss fordítással, tanulmánnyal.
Mókás japán népmesékkel nyit a tematikus blokk (Németh Rita, Nakanishi Petra, Klein Kinga és Sas Tibor fordításai), majd Hosi Sinicsi és Dazai Oszamu novellájával folytatódik – fordítók: Somogyi Gitta, ill. Hajnal Krisztina. Vihar Judit friss fordításában a Mandarinok c. Akutagava-novellát olvashatjuk, a szerző portréját Tokaji Zsolt rajzolja meg. Kortárs japán költők haikuiból és tankáiból gyűjtött egy csokorra valót Vihar Judit, a Balatonfüredi Fordítóházban alakult Füge (alias Fülbemászó) Haiku Klub terméséből pedig igazi magyaros ízelítőt kapunk.
Misima Jukiótól, a Nyugaton talán a legismertebb, mégis legjapánabb modern írótól két drámát is közöl a lap, A három alapszín, valamint a Holttest és a kincs címűt, Vihar Judit és Kéry Sándor fordításában. Jámbor József tanulmányában pedig a drámaíró Misima színházi pályafutásáról ír. A jocujai kísértettörténet és a Negyvenhét hűséges szamuráj történetének kabuki- és filmváltozatait hasonlítja össze esszéjében Mátrai Titanilla, vizsgálva „a természetfeletti lények megjelenítését, illetve azt, hogy milyen eszközként használták őket a kor komolyabb társadalmi problémáinak kifejezésére.”
Vihar Judit tanulmányában Sindó Kaneto Délutáni végrendelet és az Élni akarok c. filmjeit, és azok történetét vizsgálja a hagyományozódás szempontjából. Csantavéri Júlia esszéjében a Chihiro Szellemországban és a Vándorló palota alkotójáról, Mijazaki Hajaóról ír. Vágvölgyi B. András nagy sikerű Tokyo Underground c. könyvét Benkő Krisztián elemzi.
A szépirodalmi blokkban Hizsnyai András A 22-es határátkelő c., Joseph Heller ihlette novellájának következő részét olvashatjuk. Grendel Lajos Néhány gondolat… c. most induló, prózaírókról szóló sorozatának első részét közli, amely Száz Pál: Halott föld, halott lányok c. friss elbeszéléskötetéről szól.
Az Ízlések és pofonok c. rovatban Féjja Sándor Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs filmjéről közöl kritikát. Soóky László a Komáromi Jókai Színház Lili bárónőjéről ír, Gyürky Katalin pedig Pavel Vilikovský Kutya az úton c. könyvének magyar fordítását vizsgálja.
A lapszámot a jelenleg Kavaszakiban élő, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen diplomázott Kei Ueta absztrakt képei illusztrálják.
szp, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43644,43133,42657″}
