Ha március nyolc, akkor (szabadság, elvtársak!) Nemzetközi Nőnap. És ha Nemzetközi Nőnap, akkor Robert Fico – minden mennyiségben.
Csak egy kicsit másképp. Úgy, ahogy máskor nem. Ez az ünnep ugyanis – magától értetődően – beindítja a Csehszlovák Kommunista Párt egykori tagjának nyálelválasztását is, működésbe lépnek a II. Internacionálé által meghirdetett ünnep alkalmára komponált reflexek. S így, amint az ókori Róma Saturnalia-ünnepein a rabszolgákból egy napra urak lettek, úgy az éves átlagban egy fatuskó érzelmi világát mutató Robert Fico szlovák miniszterelnökből egy sziporkázóan szellemesnek mutatkozó, szétesésig laza nagymamakedvenc Robika lesz.
Ezt a mutatványt a szlovák kormányfő több helyszínen is bemutatta idén is. Poprád, Szakolca, Nagymihály, Szenice – hogy csak néhányat említsünk azon szerencsés helyszínek közül, melynek lakói részesülhettek a nagy országos hakni lélekemelő pillanataiból.
Utóbbi helyen például mankóval a hóna alatt libbent be a színpadra (ezt csinálja utána valaki!). A magamfajta setét fantáziával megáldott emberfiának menten Horn Gyula (nyugodjék, ha nyughatik) jut eszébe a fekete „glóriával” a nyaka körül. Ez persze butaság, hisz azon kívül, hogy mindketten kommancsok voltak és mindkettőnek úgymond kapóra jött a választások előtt egy kis össznépi sajnálati faktort jelentő baleset, semmi de semmi közös nincs a két esetben.
Visszatérve a haknira: ha nincs a mankó, akkor Fico bizony a belibbenés után az őt vastapssal köszöntő hölgyek karjai közé vetette volna magát, hogy össze-vissza csókolja a drága nagymamákat, anyukákat és lányokat (a sorrend tükrözi a korfát). Ez volt a terv – mondta Robert Fico.
No de így sem maradt szem szárazon, hiszen Robert Fico vicceket is mesélt, mégpedig – végülis a nőnap legyen méltó módon megünnepelve – a pajzán kategóriából. Ezt meghallgatva máris egy bölcsesség fogalmazódott meg bennem. Ez így szól: Nem az számít, hogy mennyire jó az általad mesélt történet poénja, hanem hogy mennyire zokniagyú fanatikus a téged hallgató közönség. Hát az övé éppen eléggé. Ahhoz mindenképpen, hogy a férje mellett három szeretőt tartó feleségről mondott viccén jókat mulassanak az őt áhítattal hallgató hölgyek s még attól is eltekintsenek, hogy a valóságban a szereposztás éppenséggel fordított: nem a feleséget kapták ugyanis lencsevégre, amint a titkárral smárol a BMW-ben, hanem…
Ám ez a jelenlévők közül láthatóan senkit sem zavart, senkinek meg sem fordult a fejében és ezt ki is fejtették az őket megkérdező újságíróknak (pl. Sme). Ő is kétlábon jár, megbotolhat.
És valószínűleg ez itt a kulcsmondat, ez a lényege ennek az egyébként hányingerig elmenően taszító mézesmázos gusztustalankodásnak: meg kell mutatni a népnek, hogy az ország vezérlő fejedelme – leendő királya – is közülük való, azaz tud éppen olyan suttyó lenni a hülye vicceivel, mint a csápoló közönség soraiban ülők.
Valljuk be: jól csinálja. Majdnem olyan jól, mint bizonyos Gyurcsány Ferenc.
Ki itt a nők bálványa? Ajjaj, Gedeon bácsi, nagy gondban vagy….
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
